Ujvári Csenge
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
985. 984.
| 2014.10.22 18:40 | weinberger -- Nagymama (jav.2.)
|
| Válasz erre | Hat rám a szöveg, amelyet mások itt versnek tartanak. Ez nem lekicsinylés: jó prózát nehezebb írni szerintem, mert hiányoznak a terelő korlátok. Erről persze hosszú diskurzust lehetne folytatni... Majd egyszer. Tetszett a szöveg - vagy már mondtam? | 983.
| 2014.09.26 20:45 | Fente Levente -- Világító szemek
|
| Válasz erre | Egy tiszta zengő éneken, egy vonatot futtató síneken siklik szét jövőbe ásott szívetek,
ha hitetek nem segít benneteket, titeket, embereket.
Kísértetiesen egymásra hasonlító felfogásunkban, ember siessen és nekiessen tetten ért kibírhatatlan gyűlöletének, abban a reményben, hogy végleg két vállra fekteti, azzal megadásra kényszeríti őt? Sőt, üljetek le és béküljetek egymással.
Primitívség alsó mocsarába, bele az iszapos sárba ne süllyedjetek. Vigyázzatok az írással.
Ne engedjetek magatok fölé kerekedni gyűlöletet. Vigyázzatok, s ne sokat igázzatok.
| 982. 981. 980.
| 2013.06.23 14:22 | Janáky Marianna -- családáradás
|
| Válasz erre | Majd megírom véleményem, ha... :)
Kérlek, ne a beszólogató névtelenek számítsanak Neked! Ne azonosítsd velük a dokkot! Sokunknak sokat adtál. Gyere, játszunk!: a szív a fontos, nem a baj. :)
| 979.
| 2013.06.23 08:01 | Péter -- családáradás
|
| Válasz erre | Nálam ez rendben van. Ismerős helyzet - gondolatfolyam. A kanyar kissé fanyar, ott talán...
"(én tudtam, hogy a macskák néha különösek,
de ezt azért nem gondoltam volna róluk.) " :-)
Üdvözlettel. | 978. 977. 976.
| 2013.06.19 09:36 | Czékmány Sándor - szerki -- meo | (a csönd hurkán)
|
| Válasz erre | Csak azért jöttem, nehogy visszaszedd:-)
Egyelőre ennyi: a most négyéves unokám mikulástájt nálunk ebédelt illetve evés helyett csak az arcát gyűrögette, ami nála az erős agytevékenység jele, muszáj volt rákérdeznem, nem, nincs baj, válaszol, aztán titokzatosra halkított, cinkoskereső hangon: tudok egy titkot. Ilyenkor nem kérdezek rá, mert akkor sokkal később nyögi ki, hogy mi is az, várom, hogy közölje. Mikuláskor az apukák átalakulnak mikulássá, közli Erre nincs mit mondanom, ha ő így látja, lássa így. Lehetséges, hogy te is át tudsz alakulni? Bólintok: rég próbáltam, de lehetséges. Felragyog a szeme: akkor te legyél jövőre a mikulásom. Nem nagyon értem, talán elégedetlen az apja alakításával, lehet, hogy kevesli az ajándékot, „óvatosan” rákérdezek: miért? A roppant összetett kérdésre kérdéssel válaszol: ha a mikulás nem tud visszaalakulni apukává, akkor nem lesz nekem többet apukám?
Ízlelgetem a versed is persze, aztán vagy lesz róla véleményem vagy csak nézem tovább a köldököm, és próbálom kitalálni, hogy én vajon szerinted melyik korosztályhoz tartozom | 975.
| 2013.06.14 09:34 | pb. -- re: utoljára
|
Válasz erre
Előzmény | oly annyian elköszöntek már innen, hogy fel sem tűnik, hogy legtöbben itt vannak. isten hozott:)
üdv.pb. | 974.
| 2013.06.14 08:52 | Vati -- a mozdony füstje
|
Válasz erre
Előzmény | Lehet, hogy le tudod zárni magadban ezt a szakaszt (a betekintést az irodalmi élet online változatába), de az is lehet, hogy nem. Mert akit a mozdony füstje egyszer megcsapott, az soha nem moshatja azt le magáról. A szagot v. a koromszínt igen, de az élményt nem. A legmélyebb rétegeinkből feltörő alkotás (teremtés) élményére gondolok, arra, hogy megtapasztaltad milyen amikor a semmiből egyszer csak előáll egy sor, egy gondolat, amiből vers lesz. Igazi születés ez, valami olyasmi jön létre, ami előtte nem volt .
Ez azonban csak a dráma első felvonása. Persze fel lehet állni, és otthagyni az előadást, de a második felvonás tovább lép ettől, ebben már arról van szó, hogy képes vagy-e megteremteni a rád jellemző közlési módot. Hogy a verseid nyelvezetének koherenciája, ne a dokkversek nyelvezetének valamiféle rosszul értelmezett esszenciája legyen, hanem e tekintetben is egyediségre törekedjen, létrehozva az Újvári Csengére jellemző szövegmozgási formákat.
És amikor ez a két felvonás lezajlott, még mindig csak az „előadás” kezdeteinél tartunk. Ezután jön a neheze. Nem is részletezném itt lehetséges irányaiban a többi felvonást, az igazi drámát. | 973.
| 2013.06.14 06:26 | Ujvári Csenge -- utoljára
|
| Válasz erre |
Másfél évig voltam itt.
Ok: kíváncsiság, betekintés az "irodalmi élet" online változatába. Nagyon hasznos és tanulságos volt.
Néhányak megnyugtatására: minden vers, amit ide feltettem rossz vers volt. Ami maradandokk lett, az is.
Köszönöm a szerkik irántam való türelmét.(Különösen Czének, tgf-nek és zbz-nek.)
Talán szereztem néhány barátot is. Köszönök nekik is mindent.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Vati, pb. | 972. 971.
| 2013.06.13 22:24 | Zerza Béla Zoltán - szerki -- meo | Internetes társkereső
|
| Válasz erre | "Zörgött a kabátod a fázástól"
Szerintem nem a kabát fázik, hanem a benne lévő ember.
"Te nevettél, mert nehéz lett volna elárulnod,
hogy munkanélküli."
Szerintem a nehéz helyett valami, találóbb, erősebb szó kéne. És talán éreztetni kéne, hogy az illető zavarba van. És feltételezem nem is a munkanélküliségen nevettet, hanem a poénon.
"az utolsó fillérjeidből
fizetted ki a nekem rendelt somlóit." A fillért már kivonták a kereskedelmi forgalomból, tudom, hogy áttételesen használod, de talán szerencsésebb volna forintra, vagy pénzre cserélni. Mondjuk nem nagy hiba, talán nem is hiba, de jobb volna.
"közben észrevétlenül
augusztus lett, a fa kilombosodott."
Hogy a fák augusztusban lombosodnának? Csenge, ne szívass. :-))
"Mert azon a nyáron te is itt felejtetted magad nálam
talán örökre."
Ez túl idillikus. Szerintem jobb lenne az előző mondattal zárni. Ha ezeket megoldanád tetszene. Így most múlik nekem. | 970. 969.
| 2013.06.07 16:08 | Szilágyi Erzsébet -- re: egy vitához
|
Válasz erre
Előzmény | Csak hogy ne tűnjek "parasztnak", mert nem mentem bele a saját oldalamon a kérdés megvitatásába...
Egyetértek.
Korábban valahol azt írtam, hogy lehet valaki akár 40 éve is a pályán, és felkészülhet bármilyen lelkiismeretesen, akár egyetlen kérdéstől is gellert kaphat az óraterve.
Ezért is szokták mondani, hogy a tanítás nem műkörömépítés (bár sztem az is felkészültséget és komoly figyelmet igényel).
A tanítás olyan fokú szellemi és lelki megterhelés (sőt még fizikai is), amit más pályán dolgozók talán el sem tudnak képzelni.
És ezt megfizetni sem lehet. Talán nem véletlen, hogy viszonylag sokan idő előtt kiégnek, megbolondulnak, agresszívvá válnak stb. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Ujvári Csenge | 968.
| 2013.06.07 14:39 | Ujvári Csenge -- re: egy vitához
|
Válasz erre
Előzmény | A fenét, nincs, mint ahogy profi pszichológus sincs. Az emberi személyiség bonyolultabb dolog annál, mintsem hogy bárki azt állítsa magáról, hogy ilyen szakmák esetén profi módon végzi. Az ember nem gép, nem inger-reakció módon működik. Van egy csomó váratlan helyzet, amit a pedagógus tapasztalatai, empátiája és saját belátása alapján jól-rosszul megpróbál megoldani. Vannak persze módszerek és technikák, de ezek csak a 50%-ban járulnak hozzá a megoldásokhoz. Szerintem. Arról nem is beszélve, hogy a mi szakmánkban sokszor csak évek múltán érhető el valódi hatás. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szilágyi Erzsébet | 967. 966. 965.
| 2013.06.07 09:55 | weinberger -- re: egy vitához
|
Válasz erre
Előzmény | Idézek először a szövegedből: "Ha mégis van "profi pedagógus", akkor az, mindig a jóval, a dicsérettel kezdi (mert mindenkit lehet valamiért), aztán "kritizál." (És sohasem a személyt, hanem a cselekedetet vagy művet.)"
Ez annyira általános és alapvető, hogy tantárgyi minimum volt a szervező szakmérnöki kurzusom "Tárgyalástechnika" tananyagában, természetesen nem pedagógusokra vonatkoztatva. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Zerza Béla Zoltán - szerki, Zerza Béla Zoltán - szerki | 964. 963.
| 2013.06.07 06:50 | Ujvári Csenge -- egy vitához
|
| Válasz erre | Egy vitához, amit az itt most meg nem nevezett nem jelentetett meg:
Szerintem a kor önmagában nem erény. A tiszteletet ki kell vívni (kortól független) emberi kvalitásokkal.
Én is tanár vagyok (a pedagógus szót valamiért utálom), de nem gondolom, hogy ebben a szakmában (és most nem a tantárgyi szaktudásra gondolok) létezne profizmus.
Ha mégis van "profi pedagógus", akkor az, mindig a jóval, a dicsérettel kezdi (mert mindenkit lehet valamiért), aztán "kritizál." (És sohasem a személyt, hanem a cselekedetet vagy művet.)
Remélem, nem haragszik a véleményemért, és meg is fogja jelentetni. Ha visszagondolok az iskolás éveimre, az igazán jó tanáraim (kevés volt) mindig nagyvonalúak is voltak.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Zerza Béla Zoltán - szerki, weinberger | 962.
| 2013.06.06 08:33 | Misinszki Hanna -- re: világító szemek
|
Válasz erre
Előzmény | Szia Csenge!
Örülök, hogy ZBZ és TGF is normálisan állt a dologhoz, és az "oké,ha nem tetszik, lehet keresni más irodalmi portált"-helyett időt szántak a témának, és válaszukkal részletes magyarázatot adtak nemcsak a szerzőnek, hanem az értetlenkedő "nyájas olvasónak" is.:)
A tegnapi hozzászólásom után, főleg mivel az arra adott válaszodban fakadtál ki, elgondolkodtam, jól tettem-e hogy írtam, (nem szeretem "kelteni a hangulatot"), de örülök, hogy az őszinteségedet a szerkik jól reagálták le, és hogy főleg ZBZ válasza számodra is magyarázatot adott.
A Világító szemek leginkább a tisztasága és az őszintesége miatt tetszik, gyerekkori élményeket/emlékeket hozott elő, talán ezért is voltam/vagyok elfogult a vers iránt.
Üdv. Hanna | 961.
| 2013.06.06 06:49 | Ujvári Csenge -- re: világító szemek
|
Válasz erre
Előzmény | Na, ez most teljesen érthető, világos és kifejttett beszéd volt, zbz, és végre elfogadható magyarázatot adtál.
Az önrím egyébként nem "poénkodás", irónia lett volna szintén. Az értelmezésed egyébként helytálló az "elméleti alapon" résszel kapcsolatban, s az mindenképp jó nálad, hogy kiegyensúlyozottnak érzem a ráció és emóció működését. Vannak itt szerkik, akiknél csupán az első működik, s bizony megfontolandó lenne számukra a Mityka által is idézett J.A.-idézet (melyre én is sokat hivatkoztam): "A líra logika, de nem tudomány."
Talán provokatívnak tűnhet a "Nem vagyok költő" állandóan ismételt kijelentésem, s az elején (elég sokáig) tényleg elpoénkodtam ezt az egészet, de mint egyszer írtam már, egy ideje komolyan veszem az írást (mint minden munkát, amit az "életben" is végzek), legalábbis egy ügyes mesterember módján.
Köszönöm, Zoli, a rám szánt időt. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Misinszki Hanna | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950 975 |
|
