Szlukovényi Katalin
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
2.
| 2007.09.22 21:28 | ÁRGUS -- 2005 - december
|
| Válasz erre | Szlukovényi Katalin
Estefelé
Forróság volt, aztán esõ esett.
Delelõpontján túlszaladt a nyár. Most
dolgozni volna lassan ideje.
Tûnõdõ szél cirógatja a várost,
végigborzong a sima víztükör,
amikor belenyal egy pocsolyába.
Falaiba gyûjtött napmelegét
dajkálja a bérházudvar magánya.
Az íróasztalon a múltkori
gyertya ég: õrzi az olvadt viasz még
a tûz érintésnyomait, s ahogy
a láng beleharap, átizzik ismét.
A rakoncátlan figyelem, akár
a kölyökkutya, szanaszét kalandoz.
Ágyunk körül szaglász. Állát meleg
tenyeredbe fektetné. Hívd magadhoz.
Utóhang
Volt veled éjjel egy retusált álmom.
Tegnap újraolvastam a verseket
- betördelt Nyúlorr -, amik neked szóltak,
oly távolinak tûntek, meg is lepett.
De azután elõhívott az álom,
s a heves örömtõl, hogy ismét látlak,
megkívántalak. Csak az volt a furcsa,
hogy eltûntek hajadból az õsz szálak. |
1.
0 
