NAPLÓK: Versreakció a dokkon Legutóbbi olvasó: 2025-04-12 04:25 Összes olvasás: 6651| 27. | [tulajdonos]: 31-26 | 2013-11-27 14:50 | Kovácske T. János
rossz grimasz
a vers nem pálya
a vers izzadó tenyerű kamasz
ideges dühvel (rakodja) a szavakat,
a nyelv alamuszi: csúszik,
a kamasz ideges, hiába. példa:
nevet (találsz) a nő hasán egy anyajegyre,
pihéket (találsz) egy hajlat alatt
mire (megtanulnád) miként (formálja) nyelved a nevüket,
új szavak (feszítik) szádat szét, új igék: leoperál, epilál -
a nyelv sem pálya,
ne menj rá: (csúszik), (hajlik), (nyeklik)
nem (áll meg) keményen mint a hús-vér () férfi,
ne (változzál) te verssé, mert
a vers ideges, fejletlen kamasz,
hogy nősz így fel, ha folyton
rád kell (szólni): ne
(játsz) a nyelveddel mert úgy maradsz?
Simon Ilona:
Vers a versről, bevonva eszközét, a nyelvet. Egyik sem pálya. Vajon miért fontos ezt közölni velünk? Konkrétan most velem. Talán azért, hogy elgondolkoztasson, hogy pályának lennie kell, éspedig mi az? A pálya a cselekvés helye, mozgalmas hely, mint pl. futballpálya, pályaudvar – a golfpálya nem annyira, de ne ragadjunk ki szélsőséges példákat. Az igék zárójelek közé szorítva kétkedést ébresztenek bennem, vagy kétkedés miatt kerültek a verstestbe. Az utóbbi verzió magyarázatot ad a következetlenségre, hiszen mint látható, nem mindenhol. Maradtak szabad igék is.
Azt állítja a vers, hogy ő izzadó tenyerű kamasz. Vagyis tapasztalatlan, kissé önképzavaros, lázadó, egyáltalán nem higgadt és átgondolt, de ugyanakkor felfedezni, kielégülni, és kiegészülni vágyó (vagyis, nem a maszturbálás a cél). A vers érzelem, térbeli dimenzióiban passzív (nem pálya), az események megtörténnek, mint serdülő fiú ahogy először rácsodálkozik izgalmas apróságokra egy lány testén, és később ezek eltűnhetőségét éli meg férfiként. A két példának felhozott ige: leoperál, epilál fájdalommal járó beavatkozásokra utal, azon keresztül pedig a hiányra, ami bizonyos cselekvések, történések, vagy elkerülhetetlen tapasztalatok után csak úgy keletkeznek, ott lesznek és kész.
Azt mondja a vers, a nyelv sem pálya, de hozzáteszi: ne menj rá. Ez ellentmondás. Azt akarja mondani, ne úgy rohanj rá, mint egy szexuálisan kiéhezett férfi, akit nőre a magabiztossá edzett fallosza vezet, hanem kamaszként, a rácsodálkozás, felfedezés örömét suta bizonytalansággal finoman lefékezve.
Az utolsó három sor ferdít a versen, tanácsot ad, kioktat, elhumorizál, vagy afelé visz. Valójában itt az sem világos, kit szólít meg a versbeszélő. Ez nagymértékben ront az összhatáson – véleményem szerint. Mindenképpen más befejezést igényelne a szöveg és a cím sem találó.
-
Kedves kolléga, elnézésed kérem, hogy ezt a négy éves anyagot vettem elő, de hópehelyké(nke)t semmiképpen nem szerettem volna csatákba bocsátani.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
