NAPLÓK: Koós Attila Legutóbbi olvasó: 2025-05-06 08:43 Összes olvasás: 21050| 29. | [tulajdonos]: vers | 2007-05-02 16:18 | Kocsma
Lágyan hull elém az idő,
Múltam az asztalon koppan:
A törölni kívánt újra kinő
A sör mellett,a gyufásdobozban.
Ugyanaz köszönt rám tegnap
Aki másnap elfordult volna,
Közöm-nincs-hozzád,idegen-vagy
Tekintet szorít sarokba:
Talán az élet sem fontos már,
Talán mert minden perc drága:
Mit érne a dalom ha nem volnál
Általa a jövőbe zárva? | |
| 28. | [tulajdonos]: vers | 2007-05-02 16:16 | Utánad dobom e dalt
Szeretni azt,aki elhagyott örömmel,
Nevét az út porába írni
És fák kérgébe marni tíz körömmel,
Hogy lombok dalát lám,közönnyel
Viselem,de nem tudok már bízni...
Szeretni azt,aki mindig bántott,
De ott lakik minden mozdulatomban,
Mintha Ő alkotná csak a világot:
Ő adna nappalt,éjt,álmatlan álmot
Hogy szeressem még így is,csak jobban!...
Szeretni Őt,akit úgyis visszavárok,
Hiába ezerszer átkozott a világ-
Aki széllel mosdat,olyat nem találok,
Mint Ő,aki fénnyel táplálja a lángot,
Aki a percekből teremt csodát! | |
| 27. | [tulajdonos]: vers | 2007-05-02 16:15 | Vándordal
Fut a reményem folyókon által
Hegyeket,bérceket űz
Szarvas a lépte,mint a sas,szárnyal
Fészke jég,jegyese tűz
Dombokra símul a nyári határ
Én kicsi csillagom,hazatalálj!
Kicsi szivem hazavár!...
Boldog örömben fürdik a holnap
Mosolya lágy takaró
Selyme a rétnek,suttogó szónak
Szépségnek árnyat adó
Dorombol bennem a régi magány
Ha szemem tavában megmosdik a lány
A Nap játszik mozdulatán...
Messzi vidékek,végtelen tájak
Hol vándorok vágya zenél
Űzik az elmét,edzik a lábat
De végülis mind hazatér
Mert nincs az a kékség,nincs az a zöld
Csak ez az édes,szép anyaföld
Csak ez lehet hű szeretőd! | |
| 26. | [tulajdonos]: vers | 2007-05-02 16:13 | Egyszer mindenki hazatalál
Keleti szél a Dunára jár,
A táti úton rámtalál-
Hozza felém az otthon szavát...
Jaj szegény ember,csak húzd az igád!
Keleti szél fut,nyugatra tart;
Ölel a csönd,befogad a part
Hol szikrázva hív,csalogat a víz...
Jaj szegény,emberben sohase bízz!
Keleti szél fut át Dorogon,
Verejték szalad le homlokomon,
Cserepes szóból faragok imát...
Jaj szegény ember,csak húzd az igát!
Keleti szél,rádbízom a szót:
Gyűlölet szívemben sohasem volt,
Belőle szegények vígasza száll...
Egyszer mindenki hazatalál! | |
| 25. | [tulajdonos]: vers | 2007-05-02 16:10 | Téged idéznek a fények
Még egyet sóhajt a város
és elnyeli az éj:
halkan dübörög a gyár,
lobog a távoli fény-
most is visszatér hozzám egy érzés,
csillagfényből megújul egy arc,
és én képzelem,hogy találkozunk
egy pillantásban...
Lágyan hullnak a múltból a képek,
könnyű álomnak tűnik egy perc,
ahogy hangod átölel féltőn
és bűvkörébe zár-
szépen elmorzsolódnak a fények,
mint egy bolondos ecsetvonás,
és csak képzelem,hogy találkozunk
egy pillantásban...
Arcomra ha felhő száll,
nem riaszt a sötétség:
halk léptű szellő jár
hol a lelkemben tűz ég,
mert képzelem,hogy találkozunk
egy pillantásban...
Gyere,érj hozzám egyszer,hogy érezd:
milyen könnyű,ha más szíve fáj!
Úgy vágyom érezni léted,
érintésed-mond,a test mire vár?
Addig is elképzelem,hogy találkozunk
egy pillantásban!... | |
| 24. | [tulajdonos]: vers | 2007-05-02 16:08 | Teérted lennék
Teérted lennék akácos méze
Szőlőszem bódult,érett esése
Domboldal nyíló hajnal-világa
Alkonyi szél csöndben szétszórt imája
Teérted lennék kagylók zenéje
Óceán mélyén nyugvók reménye
Ölelő kórusa a virrasztóknak
Bánatot űző jó íze a csóknak
Teérted lennék kastélyok parkja
Munkás-vasárnap szappandarabja
Elhagyott emlék pénteki szélben
Lennék talált tárgy,ha nem jönnek értem
Teérted lennék hegyek magánya
Patakok csörgő testvér-vitája
Harmat a réten,ősz keze fákon
Csak közelebb Hozzád e szép világon
Teérted lennék borízű csók is
Amiben születnek s elvesznek jók is
Igaz dal lennék nyáréjszakában
Térdeplő hála hű imádságban
Teérted lennék minden és semmi
Hiába lennék,ha nem elég ennyi
Ami maradtam,amivé válok
Ha szemedbe nézek,ha előtted állok... | |
| 23. | [tulajdonos]: vers | 2007-05-02 16:05 | Csak egy dal
A fények a Napban,a csillagok éjjel,
A legszebben tündöklő réti virág:
Arcodat hozza el angyali fénnyel
És szívembe súgja a szíved dalát!
Felhőkön táncol,porzik a kedvem
S csillagokban leli víg tavaszát:
ha eljövök Tőled,Te töltöd be lelkem
És súgod szivembe a szíved dalát!
Langy eső permetez,élteti kertem,
Házam előtt kivirul a világ:
Hangod a széllel is énekel bennem
És szívembe dúdolod szíved dalát! | |
| 22. | [tulajdonos]: vers | 2007-05-02 16:03 | Táncház
Boldog lépésekben ölelkezünk
Mint tűz körül a jobbágy vasárnapja,
Magasban olvadó lángok
Szikrái szöknek a csillagos égig,
Eleven szavaink kergetőznek
Vágyaink tarka szallagjait rázva...
Büszkén emelem fejemet én is
S döng alattam a tánc üteme,
Erős vállam,derekam feszül a dalban:
Mint kiskakas,tombolok,
Lelkem a körnek íve legyen!
És tetszik,ha mulatnak rajtam
Mert a lány arcán a mosoly gyönyörű! | |
| 21. | [tulajdonos]: vers | 2007-05-02 16:02 | Szép vagy
Szép vagy nekem.Hajnal és alkony
gyönge,összemosott tánca érintésed
álma,vasárnap nyugalmában úszó
harangszó sóhajod-
a füst és jaj kúszhatott,loboghatott
Aeneas terhétől hajló
árnya után így-
számára új hazát és holnapot
már dús kedvvel vetett dombokon
dicsőségben,méltóságban ágyazott
elő az anyai szív.
Máglya gyúlt miatta bár.
Szép vagy nekem.
És csak fuldoklik gyűlöletem
szerelmem hálójában. | |
| 20. | [tulajdonos]: versek | 2007-05-02 16:00 | Sosedal
A csók íze hiányzik.
Az érintés bársonya,
Az öröm szép mámora
Ahogy kis szívemen hintázik...
Jaj az nagyon hiányzik!
A meleg szó hiányzik.
Sötét pilla rezdülése,
A test furcsa-vad hevülése
Ahogy az újj kutatva újra vágyik...
Jaj az nagyon hiányzik!
Az áldott fény hiányzik.
Mélyfekete naplemente,
Ahogy érző-kérő bőr reszketve
Símul bőrhöz,mint ki nagyon fázik...
Jaj az nagyon hiányzik!
Semmim nincs...és úgy hiányzik
Megosztani semmiségem,
s kapni jót,ha nem is kérem,
Hogy ne kelljen már soha másik...
Jaj ez de nagyon hiányzik! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
