 | | Bogdány Edit |
üzenőfala
képtára |
1956.02.23 - án születtem Budapesten.
Tudom és hiszem, hogy a szépség és esztétikum utáni vágy,
nagyon mélyen lakozik bennem.
Úgy gondolom, hogy alkotó tevékenységből a mai világben nem
lehet profitálni, mert az elismerés a közizlés függvénye.
Gondolataim leírásában tehát nem a sikervágy dominál.
A motívációt egy sajnálatos esemény : Édesanyám halála
jelentette.
Ki kellett írnom magamból azt a mérhetetlen fájdalmat, amit
elvesztése okozott. Ekkor ( 1994 ) költöztem a fővárosból
Velencére.
Azóta két versem jelent meg a " Csók és könny " című
újságban, egy pedig elhangzott a Fehérvár rádióban.
Írásaim nem biztos, hogy mindenki tetszését elnyerik, de
számomra értékesek, mert lelkem darabjai.
Úgy érzem ezek a gondolatok mindenkiben benne vannak, csak
nem mindenki tudja a lelkét lemezteleníteni mások előtt.
" Mindíg az a vesztes, aki jobban szeret . "
Nem kellene ennek így lennie, mert aki mer adni, az kapni
is fog, csak nem biztos, hogy onnan ahonnan várja.
Remélem, hogy verseim az olvasót elgondolkodtatják, és
tudok rajtuk keresztül örömet szerezni.
A DOKKON OLVASHATÓ VERSEI
¡ Az ólomkatona
¡ Szerelmes hintaló
¡ Az első szerelem ( Encsinek)
¡ Életem értelme (Adrinak)
¡ Utolsó karácsony
¡ Lelkem pásztora
¡ Vallomás (H.évfordulóra Jánosnak)
¡ Modern Romeó és Júlia
¡ Emlékezz! (Gyurinak)
¡ Elmúlás
¡ Magányos éjszaka
¡ Anyu gyere vissza!
¡ Multidéző csend
¡ A világ
¡ A leleked add!
|
