Dolgos MátyásDolgos Mátyás költőnek 1 privát üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
96.
| 2013.05.29 14:27 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Hiszen csak
|
| Válasz erre | Az első három sor a ház ódonságát hívatott kifejezni, viszont a negyedikben az "új virág" szimbóluma, mintha a reménykedést fejezné ki, ami kissé inkoherenssé teszi a vers elejét. A "tégla közt gránit" számomra érthetetlen, gránittal burkolni szoktunk, az alapba inkább terméskő kerül, de hogy a tégla közé hogyan kerül gránit, azt nem értem, és azt sem, hogy ezek után miért a kopott pakli kártya lesz megemlítve.
Hiszen csak innét látszik
ami nem fontos mára,
a „hol voltál”, és „miért”,
ha egyszer átszámolják."--ez a része kissé zavarosnak tűnik egyébként.
Hiszen csak nem tudsz semmit,
gránit vagy-e vagy tégla,
a pakli vagy, vagy annak lapja,
a járdáért vagy egy virágért
volt ez a hepe-hupaság?"-ez pedig nem túl releváns kérdésfelvetés. a járda hepe-hupasága azért volt, mert esetleg a gyökér alánő, próbálja a természet visszahódítani, ami amúgy is az övé. | 95. 94.
| 2011.08.06 21:26 | Dolgos Mátyás -- re: meo | na ja
|
Válasz erre
Előzmény | SegítekUgyanarról szól, mint ez itt, idézem.
"Szürkületkor ide évek óta visszatér a tenger.
Lusta ujjaival tapogatja a házfalat, a házat.
Alig hallani valamit, a lágy kotyogást csak.
Ilyenkor félálomban lopva figyeli az ember.
Derékig merül az akác, kivirágzik a félelem.
Lebeg a nehéz kőpadok merev teste, sorban.
Lábukat lógatják bele az üres stadionban
a székek, mert ilyenkor nem ül senki a székeken."
Teljesen kézenfekvő versben a tengernek újjai vannak, én már megszámoltam hány, értem.
Kotyog is a tenger, halkan, és értem, hogy kel akotyogást a fülemmel lopva figyelni, mert nézni is szoktam lopva, meg hallgatni is, bár sokan csak lopva néznek.
akácban is voltam már derékig, amikor kézenállva sétálta az lombok akáclombokban. A stadionok nehéz kőpadjai lebegését is gyakran megcsodálom, se szeri, se száma a stadioni széklábaknak sem.
Ezt mindenki tudja. Jó vers, gyakorlatias és érthető, komoly anyag.
Írtam rá egy verziót, Örülök, hogy tetszett. | 93.
| 2011.08.04 04:57 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | na ja
|
| Válasz erre | "értem kellett az esőben indult havazás mert/hogy szerelmet az kreatív manipuláció nőt/akartam tisztán ez van,"-Mátyás, ezt nem érteni. Mi az, hogy értem kellett az esőben indult havazás? Miattam indult esőben el valaki, és közben elkezdett havazni??? Miért borulnak minden mondatban fel a magyar nyelvtan szabályai? Mintha Fekete Pákó beszélne el egy zavaros történetet. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Dolgos Mátyás | 92. 91.
| 2010.09.01 17:27 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | onirikus stigmergia
|
| Válasz erre | Kedves Mátyás, had idézzem Önt, ebből a versből, hiszen kedves szerki-kollegám éppen ezzel a gondolattal (idézet) zárta kiváló meóját:
"egyszerű játék semmibe szétköpni magam"
Valóban. Most is sikerült. Ne értse félre: verse nem fröcsög, munka volt vele, értjük, de csak az Ön énje repül szerteszét a levegőben, mígnem szememben landol. Most mondjam azt, hogy nagyszerű mennyiség, kiváló teljesítményköltészet? Erőfeszítése bőven túlmutat ezen a versen, remélem eléri azt, amiért dolgozik. üdv | 90.
| 2010.08.31 20:24 | Zápor György - szerki -- meo | onirikus stigmergia
|
| Válasz erre | Egyszer egy monológból kivették az összes felesleges, közhelyes részt, aztán összerakták, hátha még jó lesz valamire, adtak neki egy címet, amire sok mindent rá lehet kenni, és némi töprengés után feltöltötték, bírálnák meg, akiknek érkezésük van rá. Jöttek is szép számban a vitézek, veselkedtek nagyokat, aztán, uccu, nekivágtak a szövegnek. Volt, aki már az elején elbukott, volt, aki túljutott a felén, és néhányaknak megadatott, hogy a végire érjenek. De addigra annyira megfáradtak, hogy hagyták az elemózsiával tömött tarisznyájukat, és inkább legurítottak pár konyakot, néhány korsó sört, majd aludtak ezer évet, meg még két fertályórát. Így aztán az arra lődörgő, ügyefogyott, kemencesut lakó gyurkamurka behabzsolhatta a sok elhajigált kenyeret, szalonnát, vereshagymát, itta rá a meszely borokat, és hálás volt a szövegnek, hogy ilyen sok jót juttatott neki. A szöveg meg csak állt ott, mint egy nagy dimb-domb, és várta, hogy idézzék. De többet nem járt arra senki. | 89.
| 2010.08.18 15:20 | Németh Bálint - szerki -- meo | Levél Lídiától
|
| Válasz erre | Nagyon meg van erőszakolódva-inzultálódva itt a nyelv, ez a legelső benyomásom:
"Kapcsolatunk szavakat szavakban old."
"Most ijesztően vonzó lett magamnak Lídia."
"néha legközelebbiig osonva szeretem."
"Szorongok, ahogy a bűnös se!"
Ezek a kínkeserves mondatok egészen agyonnyomják a szöveget, ami így aztán nem is nagyon válik verssé. Az utolsó két sor ("nem vagyok beteg, eddig jutottam. / Riadt vagyok, érteni szeretnélek!") kiemelkedik, mert sallangmentes és őszinte felfakadás termékének tűnik, azonban nem tud lírává emelkedni, inherens kiszólás marad, ebben a helyzetben legalábbis. | 88.
| 2010.08.16 22:58 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Fintor úr válságelméle
|
| Válasz erre | Mátyás,
ha nem számolná a szótagokat (mint ahogy ez egyébként így is tűnik), nos, ebben az esetben mennyire jobban kezdené a verset a következő módosítással: "Üss, ha nem haladsz!" (Mert nézzük meg, mi marad: "fuss, ha nem haladsz". Látja, hogy ez mennyire banális?)
A rímelésen is sok minden elúszik. Főként, hogy a legtöbbször nem is lehet eldönteni: rímnek szánta-e az (összecsengések helyetti) összezördüléseket. Ha tehát eldöntötte, hogy olyan szövegeket szeretne írni, melyekben a sorvégek egymásnak köszönnek, akkor ezt a "köszönést" próbálja meg nem annyival elintézni, hogy "csá" vagy "cső", vagy "csá"-ra "cső". Vagyis töprengjen el, égesse át magán a problémát, amit ma sorvégi rímnek nevezünk, és ne elégedjen meg az olyan megoldásokkal, mint "csóresz - a szesz", "ha jól megy - mozigyegy" (mérje meg például a szótagok hosszúságát, időzzön el a jelentéseken).
Ami a tematikát illeti, első körben egy kérdésem lenne: ismeri-e az Illés együttes Reklám úr című szerzeményét? A második szakasz első két sorának hangvétele (márpedig ez meghatározza az elkövetkezőket), az én olvasatomban kissé szerencsétlenül "rímel" rá.
Pedig akadnak kiaknázható részletei a szövegnek: a gyerek "drogozni" jár ahelyett, hogy "dolgozni" járna.
És vannak pontatlanul megfigyelt tartalmak is: "hogy int le autót a csöves". Ahogy én tudom, a hajléktalan nem stoppol, jó neki ott, ahol. Kérem, időzzön el Ön is ennél a szövegnél, és érzékeltesse velem (akár mint olvasóval): mit jelent ma "ficsúr"-nak lenni.
Üdvözlettel,
MHM | 87.
| 2010.08.16 22:51 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Égett rúzs (Karc2)jav.
|
| Válasz erre | Utána néztem ennek a fehér vér dolognak, mert valóban ez volt a legizgalmasabb, és az derült ki, hogy a gerinctelen állatok vérét nevezik így. Lehetne erre építeni, és várom is, hogy épüljön köré egy vers, akár az anya aspektusából, akár teljesen más nézőpontból. A problémánk a verssel az, hogy nem igazán tud kilépni a pillanat varázsából, ami nem feltétlen baj, mert nem akar többnek látszódni, mint ami, de ha hajlandó tájkép helyett tájképet festeni vonattal, akkor előbb-utóbb eljuthatunk akár egy pályaudvarig is.
Cservinka | 86.
| 2010.08.16 21:26 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Égett rúzs (Karc2)jav.
|
| Válasz erre | Mátyás,
én az "úri nő" fiára lennék kíváncsi. Mitől lesz fehér (éppen jövőre) a vére? Pusztán kardiológiai eseményekről, a "fehérvérsejtek puccsáról" van itt szó? Vagy mi van? :) Annyira várnám ennek a részletezését! - ehhez képest a kimerült teakészlet, a bőrgyógyászati status quo, a csikkre égett rúzs csúnya giccse: nem érdekel. De az a fiú, nos, azt írja meg.
Üdv,
MHM | 85. 84.
| 2010.04.22 07:40 | Dolgos M?ty -- re: meo-?zenet | Vak orgonista (jav.)
|
Válasz erre
Előzmény | Ittlétem ideje alatt ilyen támogató (szak)értõ bírálatot óhajtottam. Nagyon örülök neki. Szeretném úgy összehozni a javítást, hogy méltónak lássam ahhoz, akirõl szól. Boldog vagyok, hogy ezt a szövegem érte a szerki megtiszteltetése. | 83.
| 2010.04.21 21:00 | postscriptum -- Vak orgonista (jav.)
|
| Válasz erre | Bocs; közben összekapcsolódott bennem a cím és a "vattagolyók". Mindazonáltal, ha vattának talán már nem is nevezném, így sem tetszik, ezúttal az indok: túlzottan is (lehet ilyet nem túlzottan?) didaktikus. Látom azt is, hogy a rímszerkezet részben szándékosan van megvariálva (az 1. vsz.-hoz képest), de ez a felismerés nem tudta jobban megszerettetni velem a verset. Fegyelmezetlenségnek tûnik, jobb estben is felesleges túlvariálásnak, hogy 4-6 soros vsz.-ok váltakoznak, és az, hogy a két 6 soros szakasz rímszerkezete egymástól eltér, szétveti az egész szöveg ritmusát, az az érzésem tõle, mintha nem is lennének benne rímek, csak hébe-hóba, esetlegesen. Egyébként nagyjából ugyanazt kifogásolnám akkor is, ha a 6 soros részek egymással szinkronban rímelnének (de továbbra is megtörne az a ritmus, amit az 1. vsz. kijelöl), csak így még könnyebb belekötni. Az elsõ vsz. pont azért tetszik, mert ott (még) nincs túlbonyolítva, sem túlmagyarázva. Az 1. vsz. magában egy jó kis "majdnem haiku" lehet. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Dolgos M?ty | 82.
| 2010.04.20 01:46 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Vak orgonista (jav.)
|
| Válasz erre | Nem maradandokk ez a vers még, pedig az 1. vsz. rendben van. A 2. vsz. 1-2 sor utolsó szavaknál van egy kis megingás, talán a ragacsos helyett a keményebb, határozottabb hangzású ragad, a fáj helyett meg egy vesszõnyi csend lenne erõsebb. Tovább haladva viszont az egész el-szétcsúszik (nekem). Egyrészt elhanyagolódik az 1. vsz.-ban kijelölt rímszerkezet, másrészt bejönnek a kompakt vattagolyók: "ilyen a vörös szín", "gyászom REÁD(???) talál", "álmom életem kín", "nem tudom amit te tudsz", stb, stb, mindent kihúznék innen, minden sort, a legvégéig. Az 1. vsz. magában egy jó kis 4soros, de csak egy jó kis 4soros. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Dolgos M?ty | 81. 80.
| 2010.03.15 04:46 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Bilincselt szeret? (Ka
|
| Válasz erre | Jó ez, de keveslem. Egy ilyen szép, nagy ívû képet (1. vsz.) ilyen rövidre zárva kár elharapni. Van még ott, ahonnan ez jött. Múlan-dokk. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Dolgos Mátyás | 79. 78.
| 2010.03.13 15:42 | Janáky Marianna -- onirikus stigmergia
|
| Válasz erre | Hú! Zuhan az olvasó is verseddel! Micsoda lélek-, érzés- és szellemáradás?! Hihetetlenül tetszett! Csodálatos axiómák különlegesen jó képekben, feszítõ paradoxonok, elliptikus gondolatok, extenzív képes-beszéd... Jaj, de jó, hogy elolvastam! | 77.
| 2010.03.13 09:14 | L. -- szakadékversek
|
| Válasz erre | Végezetül Mátyás -csak, mert megcsapott ez a fájdalmasan szép írás-, ezt tanácsolta egyszer nekem valaki: "A szellemeket ereszd ki a palackból. Mind! Husss!
Le a régi kötelekkel!
Új kötelék kell, ami a szabadság kötélzete.
Ott a helyes arány, ahol emberként kiteljesedsz."
Tanácsot kéretlenül semmiképp nem adnék-a mû szándéka sem az, hogy kérjen. Amúgy pedig a lehetõségek közüli választások, tett nélküli, vagy cselekvésbe fordított szavak nem egy olvasói véleményen múlnak....
Nem tartom fenn tovább dolgában. Köszönöm az élményt. L.
| 76.
| 2010.03.12 14:11 | L. -- szakadékversek
|
| Válasz erre | Valóban. Vannak. Szakadékversek és mások. (Pl.:Akkor) "Riasztó és vonzó" kettõs szorítása elõbb-utóbb döntésre kényszerít, mert elviselhetetlenné válik. Lehet szakadéknak hátat fordítani, fölfelé nézni-indulni. Lehet a mélységet megcélozva magasra érni. A döntés kinek-kinek a saját kezében van.
Kívánok Önnek Uram -mint lelkes olvasója- egy testére-lelkére illeszkedõ finom állapotot, további szép alkotásokat! | 75.
| 2010.03.11 21:09 | Dolgos Mátyás -- szakadékversek
|
| Válasz erre | A dokk-on jó "szakadék" versek vannak.
Pl.:
"Kötéllel tartott barátaim a szakadék felett!
Rátok nevetek. Lassan engedem a kötelet.
Kínos zuhanásotok merész kalandját lesem.
A kötél kezemre fest vörös sebeket
és fájó, mohó lángokra gyújtja azt."
(L.)
De nekem L.Miklós Péter: Szakadék c. verse tetszik legjobban. (egyelõre). | 74.
| 2010.03.11 18:23 | L. -- onirikus stigmergia
|
| Válasz erre | Gyilkosság volna szakadékba lökni valakit. Megejtõ viszont, ha az ember semmi különösebb erõfeszítést nem tesz, csak törzsét egyenesen tartja, s átengedi magát a könnyûséget, lebegést adó lendülésnek.
Különbözõ terápiákban bizalomgyakorlatnak nevezik - mintegy modellezik-, átélik az elrugaszkodást, megérkezést. Egy asztalnyi magasságról lehet (erõltetni e gyakorlatra senkit nem szabad) leugrani kitárt karokkal, arccal elõredõlve. Lent összekapaszkodott, felelõsséggel felkészült kezek várják a vállalkozót, akinek bántódás helyett kellemes, élvezetes élmény jut méltán, mert bízott magában, társban.
....elrugaszkodás...igen, szabadon.
Figyelemre méltó írás. | 73. 72.
| 2010.03.08 22:19 | Dolgos Mátyás -- re: meo-üzenet | Jónás próféta jegyzete
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm a figyelmet! Látom betúródott a szöveg a mulandokk-ba, kalapálás, majd valahogy máskor...
Elegánsan elkerüli a bírálat a tartalmat, pedig legalábbis kérdéseket vet fel az is: hiszen Biblián kívüli, illetve átvesz a Jónás könyvébõl némely képeket (az árnyékban üldögélõ idillt, a negyven napos határidõt, ami itt még az Isten határidejének megsejtése, stb.) azonban meg tudom magyarázni…
A kivitelezés, olyan, amilyen (külkereskedelemben az a „tel quel” jelenti a gyarlót) volt rosszabb változat, de ez sem lett tehát az igazi.
Az „istenfélõ” szöveg többnyire idézet, ilyen az eredeti, Károli fordításában. (Mennyire találó, az emelkedettség megérzése a szerki részérõl!) Én az utolsó négy sorral nem voltam elégedett, lógni véltem, mint a rosszul feldobott friss maltert.
O.K. Következõ Jób lesz. Nem csak Jób izgalmas karakter, sokkal inkább barátai, és felesége, s emellett rengeteget tudunk meg a társadalomról általa. Bár elõször a kisebb feladatot, Jónást kellene jól megoldanom? Majd fél szemem ezen a bírálaton tartom, bármelyik kerül elõtérbe!
| 0 25 50 75 |
|
