Bék TimurBék Timur költőnek 2 feldolgozatlan üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
22.
| 2025.12.10 17:33 | Siska Péter - szerki -- meo | Idő
|
| Válasz erre | Mitikus, személyes és kozmikus egyszerre. Megvannak ennek a monumentalitásnak a maga csapdái, de ez a szöveg nem esik bele egyikbe sem. A zárás megsemmisítő erejű. Marad. | 21.
| 2025.12.10 14:11 | Széll Zsófia - szerki -- meo | Miben hisz
|
| Válasz erre | Timur, "valaki mondja meg". Nagyon összegyúrt egy élmény ez a vers. Hú.
"barátjának tart az éjszaka" - kicsit slágeres, pláne a versvéggel, ami kifejezetten dalra emlékeztet
"büszkeség és szégyen mérge nélkül" - ez a mérge kicsit modoros
"mindenséggel rezdül" - kicsit idegen ebben a szövegben ez a hangvétel, ha nem lusta szerepelne, hanem rest, akkor a falnak mentem volna, de szerencsére lusta, viszont így is ennél eredetibben kellene
- az utolsó sor zavar, az kiüti a verset, annyira nyilvánvaló, ezért is lett slágeres (plusz rá tudom énekelni majdnem a madarak jönnekre)
Azért vannak benne naaaaagyon-képek, illetve jól megírt.
Szumma: átnéztem mind a négyet. Sokszor ír stílusgyakorlatokat? Amúgy kifejezetten jó szokás, nomeg szórakoztató is. Nagyon személyes lesz a hangvételem: ilyen tehetséggel, ha a fiam lenne, akkor kokit adnék először, aztán megkérdezném, hogy miért nem írsz "rendesen"? Ilyen tehetséggel tessék teljesen saját világot alkotni. Olyat, amiről üvölt, hogy ez Bék Timur. A tehetség felelősséggel is jár (ez ilyen klimaxos blabla, de tény), vállalni kell önmagunkat.
Ha tévedtem, bocsánat. És köszi, élmény volt ez (nem szarkazmus). :) | 20.
| 2025.12.10 13:51 | Széll Zsófia - szerki -- meo | Reggeli
|
| Válasz erre | Timur, a fény héja? Az áthajlítás kissé megakaszt, de sebaj. Túl gyors az idő ahhoz, gyors az idő ahhoz. Parafrázis. Válaszvers. Stílusgyakorlat. Az előbb említett gikszerektől eltérve egészen helyre. Az utolsó versszak az, ami azt hozza, amit várok: egyszerűség ász szimbolikával, élesen ellenpontozott, jobbhorog-zárás. Orsolya zseniális, a verseiben nincs logikai hiba. Ilyen téren Stiller Kriszta (vagy ahogyan éppen hívják) tudott hasonlót, csak keményebben, tömörebben, de ugyanolyan ritmikai érzékkel. Marinak teljesen igaza van, illene jelölni az ihletadót.
Egyre jobban értem az első reakciómat. | 19.
| 2025.12.10 13:23 | Széll Zsófia - szerki -- meo | Hintaló
|
| Válasz erre | Timur, ez például csont nélkül. Ezek a nehéz képek olyan szépen nyomják agyon az embert, ahogyan a nagyobb ívű érzelmek, mégis könnyen olvasható. Itt elhiszem, hogy a költő pontosan azt érezte, amit kiváló arányokkal megírt.
Amikor szeretek egy művet, mindig az ugrik be (kivétel nélkül), hogy honnan jöttek ezek a képek (hangok, gondolatok), honnan? Tényleg van ihletettség? Vagy tényleg ennyire különleges tud lenni egy-egy ember belső világa? Vagy is-is? Persze szorgalom, hozzáértés mindenhez kell. | 18.
| 2025.12.10 13:08 | Széll Zsófia - szerki -- re: meo | Idő
|
Válasz erre
Előzmény | Az az érdekes, hogy Belláért kifejezetten rajongok. Van benne valami olyan bonyolultan egyszerű, míves tisztaság, őszinteség, ami másban nincs. Amúgy rájöttem, hogy mi a bajom. Hasonlattal mondom el: amikor nagyon tud énekelni valaki, akkor a legbonyolultabb dallamot is olyan könnyedén tudja átadni, hogy el tudja hitetni a hallgatókkal, hogy könnyű ez, mintha csak úgy jönne (forrásvíz), mintha az éneklőből magából fakadna a dal egy hirtelen impulzusra. Ezen a versen érezni lehet, hogy dolgoztak vele, hogy megkomponálták. Érződik a versen, hogy 'csinálmány' Emiatt tűnik nekem kevésbé őszintének - ujjgyakorlat. Hiányzik egy dimenzió. Mindezt annak a tudatában írom, hogy ez a vers messze-messze megugorja a lécet. Szinte lelkiismeretfurdalásom van, hogy őszintén leírom/megírom ezt a nekem-hiányt.
Amúgy esetemben az őszinteség különösen fontos. Lásd fentebb. | 17.
| 2025.12.10 11:20 | B. Dezső - szerki -- meo | Idő
|
| Válasz erre | Válasz nincs, de baj sem veled - talán hogy elszokott a "közízlés" az ilyen típusú hagyományos lírától, túlzottan minden a helyén van, és ez gyanús is lehet bizonyos olvasói reflexek után, vagy mittudomén... | | A fenti posztra érkezett válaszok: Széll Zsófia - szerki | 16.
| 2025.12.10 10:44 | Széll Zsófia - szerki -- re: meo | Idő
|
Válasz erre
Előzmény | Teljesen egyetértek veled, azóta már egy rakásnyit gondolkodtam azon, hogy miért érzem így - választ természetesen nem találtam. Olyan érzésem van, mintha nem engedne be a vers. Patikamérleg. Csíny. Biztosan velem van a baj. Dezső, érteni lehet, hogy miről hablatyolok? | 15.
| 2025.12.10 10:36 | B. Dezső - szerki -- meo | Idő
|
| Válasz erre | Az az egy-két ragrímnek nevezhető sorvég (lépdelünk - Ő jön velünk, felbukok - visszafordulok) is olyan finoman simulnak a vershez, alig észrevehetőek, legkevésbé sem rontják a hatást. Az ilyen színvonalú ujjgyakorlatokból egy kötenyi sem lenne túlzás, engem hirtelen Baka Istvánra, Bellára és hasonló világokra emlékeztetnek. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Széll Zsófia - szerki | 14.
| 2025.12.10 09:16 | Széll Zsófia - szerki -- meo | Idő
|
| Válasz erre | Timur, egyetértek a többiekkel, marad. Na, amit most fogok írni, azt még nekem is nehéz megfogalmaznom: annyira pontosan összeillesztett benne minden, de annyira nagyon (tartalom-forma), mégis azt érzem rajta, hogy bizonyos szinten ujjgyakorlat. Egy ennyire kompakt, erős, mindenfélegyben-versnél annyit kellene tennem, hogy ujjongok: jé, egy ultra tehetséges költő, de jó, hogy olvashatom, de most nem értem a reakciómat, ez zavar. Vagy talán a ragrímek miatt van ez? De itt rendben vannak. Boldoggá tenne azzal, ha leírná nekem, hogy miért van ez az érzésem (gyakorlatilag a making of-ban van ennek a megoldása). Naná, hogy marad. | 13. 12.
| 2025.12.10 08:48 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Idő
|
| Válasz erre | Kedves Timur!
Nem tudok belekötni, nagyon rendben van a vers.
Még egy ilyen necces címet is megengedhet magának, amit okkal, a nagyotmondás szándékéka nélkül visel.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 11.
| 2025.11.12 23:30 | Fűri Mária - szerki -- re: meo | Reggeli
|
Válasz erre
Előzmény | Valójában inkább átirat, mint másolat, az említett Karafiáth vers átirata. Érdekes amúgy szigorúbb, tömörebb formában látni. Igazából az utalást, hivatkozást hiányolom, mert a vers jó. | 10.
| 2025.11.12 14:03 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Miben hisz
|
| Válasz erre | Biztos kézzel összerakott vers, hozzáférhető, hagyománytisztelő de nem anakronisztikus nyelvezettel megírva. Képi világa jól mozog a hétköznapi és patetikus tartalmak között, bár ebben néhol megdöccen, teszem azt a "tudatalatti/ lidércek forró leheletétől?"-nél. Ez egy kicsit kiskamaszos megfogalmazás. A már említett "urbánus ricsaj" és az "érthetetlen istenképzetek" is elég kézenfekvő, automatikus ecsetvonásoknak tűnnek. Szemben például az "s ahogy olajkutak égnek, úgy szeret" távoli regisztereket és paradoxonokat egybeeskető sikerültségével. Egy ilyen élesre kifent gondolatritmusra felépített szövegben különösen nagy hangsúly helyeződik az egyes képekre.
Én is maraddal szavazok, a záró versszak egészen messzire elmegy, éppen eléggé kétségbe von ahhoz, hogy kiterjeszthetővé váljon a vers, ne elsősorban ars poeticaként legyen olvasható, hanem akár a posztmodern embertípus megszólításaként. De mindebben programadó kihívás is van, különösen, hogy lelkesülésre, idealista fordulatokra hajlamos nyelvezettel van megírva a szöveg. | 9.
| 2025.11.12 13:48 | Simon Adri - szerki -- meo | Reggeli
|
| Válasz erre | Az idő szubjektív, a tapasztaló tudattól függő relativitása Bergson és Husserl filozófiáját, a tükörre nőtt csipkebokor: a tudat tiszta tükrét elhomályosító folt, mint a korlátozott megértés metaforája a zen-tanításokat idézi. Erős költői képek, szép megoldások. | 8. 7.
| 2025.11.12 12:38 | Fűri Mária - szerki -- meo | Miben hisz
|
| Válasz erre | Kedves Timur!
Kicsit narcidztikus vers, az urbánus ricsaj megakaszt. De az utolsó előtti versszak olyan gyönyörűséges, a rímelés és a prozódia olyan profi, hogy maraddal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki | 6.
| 2025.11.12 12:22 | Fűri Mária - szerki -- meo | Reggeli
|
| Válasz erre | Kedves Timur!
Hangulatában, lejtésében, képeiben ez egy Karafiáth vers. Ld. pl. Dokk: Legszomorúbb vers a télről. A régi festők is úgy tanultak, hogy másolták az elődök képeit. Ez egy jó másolat. Ez nem baj, sőt előrevisz. Csak ezt illik valahogy feltüntetni, már csak azért is, mert Karafiáth költészete kevésbé van a köztudatban ma, mint 20 évvel ezelőtt. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki | 5.
| 2025.11.12 12:22 | Simon Adri - szerki -- meo | Miben hisz
|
| Válasz erre | Egyik kedvenc kortárs versem, öröm, hogy itt is viszontlátom.
Azért nincs semmi baj, mert ilyen költők járnak köztünk, akik tükrében bele tudunk nézni önmagunkba, látva és a belenézés katartikus aktusával szinte be is töltve a sprituális hiányt. | 4. 3.
| 2025.11.11 21:39 | Siska Péter - szerki -- meo | Hintaló
|
| Válasz erre | Érett, nagyon precízen szerkesztett szöveg, mely (különösen a harmadik szakasza) rendkívül érzékeny nyelvi anyagkezelésről árulkodik. Költészet. Marad, természetesen. | 2. 1. 0 |
|
