Ünnep

Ma tiétek az Ünnep
Holnap miénk lesz
Hisz MAGYAROK vagyunk
Árpád vére
Önsorsrontás sújt bennünket
Átok ül rajtunk
Húsúnkba mar ezer éve
Jogunk, ha van
Hűbéri jog csupán:
Tartozni csak egy-egy
Nemzetrészhez
Viselni az életet
S tűrni,hogy az aláz meg
Ki vérünkből vétetett

Ma hamis a könny a szemben
S a szájban hazug a szó
Rongy garason vett: a sóhaj
És cirkuszol mind itt
Aki visszaszól
Hisz fantom elég a vádhoz
Ki múltját sem meri bevallani
Fegyverét sem teszi lábhoz
Csak üvölt, ha szól, vagy kérdez
"Máglyára mind!" s mit épített
E honban a nemzet
S vérét adta érte:semmivé lesz
Árnyékot vet a kor a régi fényre
S a tisztaság, mely az ősökben létezett
Önbecsülésével vész el

S mégis, mégis, újra  s újra
Ünnepre vágyunk s tiszta szóra
Ha a lélek vészharangja szól is
Hogy legyen erőnk feltámadni
S feltámasztani hitünket
Bűnbánón az évezrednyi jajból
S ledönteni a falakat
Hogy mindnyájunké legyen az Ünnep
A hatalom jogán
S a jog hatalmán
Ma is
Holnap is
És holnap után






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.