Szavak, álomfoszlányok

Te hozz igazságot
Kiről álmodok
De nem tudom, ki vagy
Tűz-ittas hajnalokon
Szétfolyó lávaként
Bennem élő örök
Vibráló égi fény
Kőszirtek ölén búvó
Lángoló magma
Képzeletem csapongó
Éjféli fenevadja
Álmot fejtő foszlány
Derengő vágyak
Felhő csacsogása
Kit holdtölte feszít
Csillagvasra fölém
Fortély vagy varázslat-
Jelként,hogyha jönnek
Az égi vadászok
Horizont-pázsiton, hogy
Karjukban elringassanak

Látod meg sem rebben
Burkában a föld
Csak titkait óvja
Hogy mélységeiből
Rámtekintsen
A kőbezárt holnap
S kanyargó vad vizeit
Erdők,hegyek testét
Összegyúrja velem
Hogy föld legyek én, mert
Földből vétettem
S közös lesz az álmunk
Hisz mindenségre vágyunk

Tudom minden nap
Bennem hal el a nap
S az éj bennem szül
Mindég végpusztulást
Hogy újra megteremtsen
Egy kráternyi ágyon
S az égi öntőformákból
Egy más világot vessen
Lábam elé az Isten






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.