A büfében

kicsoszognak a büfébe
fokhagymás tejfölös lángost tolnak
és sört isznak hozzá mondjuk dréhert
csúszós zsíros a mancsuk
a hideg vizű medencében aztán apróra töpörödnek
máshol az öregek medencéjében a meleg medencében
ott mind megdagadnak öregek és óvatosak
mert az a melegek medencéje is egyben
benne az öregek kibővült bele tokája
szemük hálós szatyra táskája
megnyúlik herezacskójuk lenyúlik mellük
a lassú rákjukat úsztatják és szellőztetik a nyelvük
az agyuk poros kamráit mossák
az öregek összegyűrt izzadt
feltépett megvarrt ondófoltos lepedők
talán de én lemerülök a vízbe
isten-hal vagyok velük vagyok
mindvégig mint abban a versben
megérintem a lábuk szárát a sötét barna melegben
egy részest vesznek fel a nyanyák ott
és nagyon sok részes sorozatokat néznek
és egyre inkább hisznek istenben
és minél többet nézik a plafont
minél kevesebb okuk van rá
minél többször rakoncátlankodik valamilyük
mert ők már nem másznak ki
a vízből vizelni egész nap
ők odaengedik hozzád mindenük ráderesztik
a hasukat sárga levüket forró sarukat
igen meg kell mosdani fürdés után kisújon
gondtalan pancsol mind nap végén a fürdés után
azután hazaslattyog araszol csúszik mind
mert csigák ők már csak lassú mozgású
meztelen csigák és ő a kagyló felé húzza őket
a sötét szúnyogos utcákon rájuk is léphetne de csak
ágyuk felé vonja madzagon mind
és egy szempillantás alatt elveszítik eszméletük
mikor a vén kecske este
tarkón rúgja a kiszáradt ráncos testeket





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.