Március 8

/ Nőnapra /

Nem érezhet ma mást
          Kit anyaméh áldott
          Terheként szült a föld
          Csillagnyi megváltót    
                          Csak ily zsongó varázst                  


Nem kivánhat ma mást
          Kit sikongva,könnyben
          Mosolya ringatott
          Muzsikáló ölben
                        Csak íly égi varázst

Nem hallgathat ma mást
          Kit a karja óvott
          Láz és kór gyötörte
          S intő-féltő szó volt
                        Csak íly dallam-varázst

Nem ölelhet ma mást
          Kit férfivé emelt
          Vágy-perzselte teste
          Még érte remegett
                         Csak íly búvó varázst

Nem szerethet ma mást
          Kit bölcsőtől-sírig
          Símogató újjak
          Végig elkisérik
                         Csak íly áldott varázst

De mért tenne ma mást
          Mint tegnap, vagy holnap
          Örökké égni kell
          Búvó csillagokkal
                          S óvni azt a varázst

Mit csak a NŐ hordhat
          Még a föld vajúdik
          S karjában repít fel
          Féltőn a tejútig
                           Önmagának: holdnak


2006 március 08












Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.