....lassan, de biztosan alakul ki a lélek eufóriája, amely megfékez minden kísérletet a
hideg, önálló, tiszta gondolkodásra. Olyan érzések tolulnak fel az emberben,
amit talán csak bizonyos szerek válthatnak ki, esetleg a hipnózis bizonyos
szakaszai lehetnek ilyenek. Hasonlót érezhettek Krisztus „megrészegült” követői
a feltétlen és ellentmondás nélküli azonosulásuk, „imádatuk” során. Vagy épp a
nihilista szektavezérek áldozatai lehettek ennyire hatás alatt állók… Ha
egyáltalán meg lehet fogalmazni ennek az érzésnek az összetevőit, talán így:
feltétlen szeretetérzés, feltétlen hálaérzés, mérhetetlen vágy az „adásra”,
mérhetetlen tartozásérzés, extatikus késztetés az Ő dicsőítésére, részegítő
vágy arra, hogy Őt boldognak lássam. Adni, adni, adni, ez dobol a szívverésben.
A háttérben pedig, mint egy átsejlő függöny, valami lelkifurdalás leng át
mindent. Megfoghatatlan vágy a megbocsátásra, a legkiszolgáltatottabb koldúsi
alázattal. Mintha feltámadt szeretteim boldog viszontlátását élném át újra és
újra…

ÁLOM HATÁR

            Csörrenő
ébresztő óra! Félhat. Fáradt ébredés. Tarkón fájdalom. Kávé. Zuhany. Hidegvíz.
Konzerv. Tej. Kabát. Táska. Lépcsőház. Emberek. Rohanás. Busz. Metró. Portás.
Kávé. Ásító unalom. Még másfél óra. Kávé. RTV újság. Portás. Sör. Metró. Busz.
Emberek. Lépcsőház. Fogas. Hűtőszekrény. Sör. Távirányító. Fürdőszoba. Hm, hm.
Szarkalábak. Szemránckrém. A bemondónő mosolya…