összeégve
Kiégett földön járok.
Amit kaptam, már hamu.
Harangoznak, de megyek tovább.
Felesleges várni: nincsenek fehér angyalok,
a hollók tekintete is elkerül.
Senkié vagyok.
A fuvola és a gitár hangját szeretem;
addig tart az utam, amíg hallom.
Mindegy, hogy jól vagy rosszul szól,
jöjjön az a-moll, a c-moll bontva.
Közben a száraz fű éles levelei
véresre vágják a lábamat,
saját testem sói marják a szememet
a bőrömet.
Sohasem lesz már este.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2026-06-22 12:59:17
Utolsó módosítás ideje: 2026-06-22 15:50:45
