Fekete széllel veszítelek

Tippenteni madárlábadat szívemnek mocsaraiba
fekete széllel jöttél kék madár piros éjszaka
neked tollad szárnyad nekem felleghajtó fekete szél tépi
indulok neki nem-jársz-velem utakon fellegeket tépni
tenyeremben vittelek volna nem-jársz-velem utakon
veszítelek veszítelek bár lettél volna göcsörtös vándorbotom
valaki helyettem sír amikor felhőket karcolok
szükségem –szívemnek sara- kék madár utánad bugyog
e sárban karmod nyomai fölöttük varjak repülnek át
hiányod varjai ezek kik hozták a piros éjszakát
fekete szél hozott fekete széllel veszítelek
magányom mocsara mint követ elnyeli emlékedet
kék pihéid forognak az égen utánad nem marad más
feljáratlan világ piros éjszaka varjúkárogás






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Új Holnap, 2004 nyár