Világosság nyolc napig*



Fény folyik át az égbe emelt karok lassú ágain.
Ötezer-hétszáznyolcvannégy gyertya kell.
Minden ami történt látható legyen,
de a testet előbb meg kell tisztítani,
hogy betöltse a jelenlét tüzes fellege.

A test igazi templom húskövek szikláin.
De ha nincs benne Isten, akkor a korpusz
lángok nélküli gyertyatartó, lakatlan emberváz.
Szavak mossák az évezredek sötét penészfoltjait,
az ezüst jád mutat, fény hangján olvas a száj.

Lámpástűz világít a test ablakpárkányain,
kátrányon guruló vörös gyöngy az utca szeme.
Szombat királynő hol ködbe szúr, hol felhőoszlopra
száll, vagy egy híd korlátjára támaszkodva figyeli,
ahogy jön a világosság és marad nyolc napon át.

* hanukai vers





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2025-05-06 20:46:35
Utolsó módosítás ideje: 2025-05-06 20:46:35