Valódi bőrkötés

Könyvvel pallérozom az elmém. Most is
raktam a búbjára vagy hármat. Így
egyensúlyozom a reggeli tálalása közben
én, a szolgálólány. De ez nem az ő meséje!

Én nem szülök parancsra. Nem fogja
le a kezem senki. Nincs másik feleség,
sosem lesz más férj, csak a könyvek
vannak. Illatos, életteli történetek.

Érintésével szivárognak be fejembe
a kitalált karakterek kurta krónikái.
Harcosoké, szajháké, sziréneké és
kisasszonyoké. Akikké válni vágyom.

Akik azért raknak az orrukra csipeszt,
hogy piszék legyenek, és nem azért,
hogy a valóság bűzét kizárják. Hozzájuk
méltóvá vágyok válni, és helytállni ahelyett,  

hogy egyedül ülnék egy olyan mérleghintán,
aminek mindkét végén csak magam vagyok,
s amelyet a saját súlyom, súlytalanságom
billent vállalhatatlanul boldog-boldogtalanná.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-04-11 10:31:40
Utolsó módosítás ideje: 2020-04-11 10:45:54