építs birodalmat

elébb a tornyokat
bennük a szobákkal
pókhálóval a bolthajtások sarkaiban
mécsesek füstjét a falakra
fegyvereid derengő helyét
majd a vaspántos tömör tölgyfaajtók csikorgását
lépteid padlórecsegéséhez
a folyton egymást váltó napszakokkal
bekeríted a tornyaidat
kísérteteidet a padlásra költözteted
kísértőidet a nyirkos pincébe
a hetedik szobába minden szerelmedet
és talán sárkányt is
mindenképpen kell még egy vizesárok
rajta ravasz felvonóhíd
lezárt rostélyokkal fonod be az égtájakat
ügyelsz rá hogy mindenhol
és mindenben
ott legyen a gyanú
végül birodalmad lakóit is beengeded
légből gyártott tornyaidba
nyüzsgésük szórakoztat de fárasztónak is találod
csak ekkor
hasít beléd a felismerés
mostantól minden este azzal fogod álomra hajtani a fejed
nehogy másnap reggel úgy ébredj
máris
rájuk untál
és mind gyakrabban álmodozol arról
hogy mi lesz majd a sárkányod dolga







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-05-21 20:54:42
Utolsó módosítás ideje: 2018-05-21 20:54:42