Neked szívem
ahol most járunk vén erem
nem várnak Istenek álmok
ha voltak is csodák nincsenek
elfogytak az ideálok
rég vadlóként tört az indulat
szerelmet hőkölt az ágyunk
most fáradt szövet a gondolat
egy érfalon megállt a vágyunk
látod csak terajtad múlhatunk
hogy égünk-e tűzben viharban
vagy maradunk kint és megfagyunk
bábként az őszi avarban
még lenne a lom közt pár avítt
mit szeretnék szavakba zárni
csak akit szerettem és amit
aztán már történhet bármi
ne tétovázz be kell hogy érj
szaladj a szívig egészen
tudom meghalni nem nehéz
de mégis a másikat kérem
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-04-09 10:41:57
Utolsó módosítás ideje: 2018-04-13 09:01:32
