Anna emlékkönyve I.

I.
Már díszei hullnak,zörögnek,
balzsamos illatát csalit fedi,
nem illatoz...
Víg dala kiholt,bár harsogott...
Enyész...
Romlásán mosolyog
kiszáradt,itthagyott
narancsszín - gerezd: Én!!!

II.

Szeme: kuszált,
mindenkor hirtelen
örömtől kitágult világvége...
Látomása mára.elégedett
jégtavak,ócska lámpás...
(gyártja ellenem kínok szúró
fegyverét...naponta...)

III.

Már hozza:
földre néző,megrepedt kapa,
lassúdad hara(n)gkondulás zaja,
öröktől-örökre-téli ég,
lengő-nehéz-elmúlás...
Az elme nap mint nap-
óráról-órára megvasalja...

IV.

Csak egy kis darab ölelés
akad fenn mára(...néhol...)
bokrok oldalán,
bütykös,vén hegyeken,-
elnehezült.,megfáradt kezek
tartogatják...(...akár álomban...)

V.

A földön a fény:bedöglött...
Tébolyult ég aszott keze keni hajára
nap mint nap
néma halottai tapogató vágyát,
jéghideg érintését,borzongását...

VI.

Előttem,előlem hajnalonta
mindég gyorsan suhogott,
látva engem ott,
hagyott számomra
lágy hónyomot,gizgazt,gyomot...
Mára ez jut neki...
Melengeti...
Nagy magányát,tisztaságát előlem
észrevétlen(?)
el-elrejti...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-02-18 10:23:51
Utolsó módosítás ideje: 2018-02-18 10:23:51