[efgyé]

kocsmába vittem és azon filóztam hogy ő
a legvidámabb nő akivel eddig találkoztam és
ugyanúgy a legtragikusabb; folyton mozgásban
lévő végzetes ellentmondás

a szeme sarkaiban a bánat ott van akkor is
ha nevet és a mosolyráncai - amikbe könnyen
bele lehet szerelmesedni - olyanok mint a szomorú
szigetek a vidám szavak tengerén

egyszer láttam már sírni de előtte is sejtettem
hogy a veszélyes ragadozó mögött ott van a
kislány akit vízbe dobtak régen "tessék bazdmeg
ússzál ahogy tudsz vagy fulladj meg" felkiáltással

szóval ezeket gondoltam meg még mást is
amiről nem lehet mesélni miközben sült-
krumplit evett és szívószállal ivott málnás
limonádét csak úgy topmenedzseresen

aztán valami kiszámíthatatlan történt
felugrott az asztalra habár szoknyában volt
mert valami félelmeteset meg szürkét látott
a székek között elsuhanni

"félsz te is?" kérdezte és ment tovább az este
de innentől kezdve mi ketten belekeveredtünk
valami homályos művészfilmbe aminek a vége
biztosan nem lehet happy end

2017. 01. 22





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-02-05 05:51:34
Utolsó módosítás ideje: 2018-02-05 05:51:34