TIZENKÉT KIS CSINTALAN

Van egy manó.Szánkón siklik,
s hógolyókat ránkdobál.
Ha eltalál: hahótázik.
E manó  -  a JANUÁR.

A FEBRUÁR  -  testvérkéje.
Ingyen oszt szét hideget,
s fagyos ujja olykor-olykor
füledbe csíp-csípeget.

Hát a MÁRCIUS manócska?
Hóvirágot csalogat..
A hóember dirmeg-dörmög:
„Láttam már jobb napokat..”

Egy manócskán bohócsapka.
Ki is ő? A manóba!
Az ÁPRILIS! Első napján
tréfa trónol, vicc, móka.

Ó, a MÁJUS! Virágtenger
hullámain kis kalóz.
Pitypang-felhőt fúj szemedbe
e csibészke s elhajóz.

A JÚNIUS oly manócska:
tapsot kap, sikere nő.
Nem csoda, mert táblát mutat:
”KÜSZÖBÖN A SZÜNIDŐ!”

A JÚLIUS vídámságra
ad nem egy, de húsz okot:
erdőt, tavat, tábortüzet,
s bosszúságnak  -  szúnyogot!

Az AUGUSZTUS? Dinnyét majszol.
Ingére a lé csepeg.
Ha meglátja mamácskája:
ejnye-bejnyéz, hinnyeget!

A SZEPTEMBER olyan manó:
körtét, szőlőt, szilvát ád,
s közben mit tár ki kajánul?
Az iskola kapuját!

Az OKTÓBER szeleburdi.
Ágakon eltekereg,
s leröpít a földre sok-sok
sárga, barna levelet.

A NOVEMBER esőt elhoz
borús, párás hajnalon.
Itatni az egereket
itt a legjobb alkalom!

A DECEMBER? Ez a manó
kerekít ám nagy szemet:
Mikulást lát, akit úgy vár
tűkön ülő sok gyerek.

Később pedig e manócska
ismét pajkos kis legény:
csengőt csendít, csillagot szór
karácsonyfák ághegyén.

Büszke tükrös üveggömbök
egyetlen szót fénylenek,
szívhez szólót, szívhez illőt:
ez a szó a SZERETET!







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.