Az ócskapiacon

Szabad akaratok koszlott rongyai közt turkálsz,
Mint a csavargó, aki még valamilyen hordható,
Levetett ruhát keres, lehetőleg olcsót, persze
Legjobb volna ingyen, hiszen oly esetlegesek
A napi bevételek, s minden bizonytalan keretek
Között lebeg, s a legyengült térerődrendszerek
Közt is hiába őgyelegsz alkalmi munka után.
Minden elképzelhető nyaralni ment, kipihenni
Vélt, vagy valós fáradalmát, ligetes partok árnyán
Feledni el a puszta lét mohó kapzsiságát, s itt hagyott
Téged, eltűnődni e lelakott piac marsbeli magányán.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-07-18 18:17:48
Utolsó módosítás ideje: 2016-07-18 18:17:48