gépiesedve

embertelen világban
emberi eszméket követve
emberi szervekről tanulunk
egy emberekről szóló
emberileg elfogadott
emberfogdában
ahol az ember állat
az állat tananyag
a nappal tanulás
az éjszaka ugyanaz
a csengő szabadság
a tanár csak rossz lehet
pedig ő sokkal több ennél
a tananyag kötelező
a pihenés nem
az elvárások nőnek
a szabadidő csökken
az óraszám kimaxolva – de csak erre az évre
jövőre több lesz
a diák nem bír ennyit
a tanár többet akar
de nem tananyagban
hanem tudásban
a nagyok kiválasztják mit kaphatsz meg a világból
a tanároknak odaadják, hogy osszák szét
és te vagy elfogadod vagy nem
mert az ember gép
a gyerek gép
a tanár gép
a szülő a munkahelyén gép
így otthon ember
vagy állat, kinek mi jut
a portás gép
a boltos gép
a postás gép
a főnök is gép
mindenki csak végzi a dolgát, mint egy gép
egy monoton és üres életre nevelt gépekké lettünk
mert mindenki gép
a főnök főnöke is gép
de ki a gépek főnöke?
lehetnél te, vagy lehetnék én
de mi csak gépek vagyunk
és gép gépnek nem ura, csak részben
egy valaki irányítja ezt egészben
és ez nem isten, sátán,
vagy egy indián sámán,
nem egy szellem vagy egy eszme,
ez egy csapat ember, aki rájött ,  hogy hatalma az ember felett úgy lehet,
ha  az ember nem ember,
hanem gép.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-07-13 22:02:58
Utolsó módosítás ideje: 2016-07-13 22:02:58