Meztelen ágy

Ideje felkelnem,
hogy megkeressem álmomban rossz helyre tett naplóm,
mert nem tudom leĚrni az utolsó sort,
ha kifutunk az előre kiosztott időből.
Szerezzük vissza az elrabolt napot,
mely leértékelhetővé tette a múltat,
mely minden jövőt megváltoztatott.
Talán még lesz időnk arra, hogy megigazítsuk  hajunk
az állomáson veszteglő metró ablakában.
Talán még lesz időnk arra, hogy megtaláljuk
az idős néger nő elvesztett pénztárcáját.
Talán még lesz időnk arra, hogy elmosolyodjunk a vonatvezető
őszinte vágyakozásán egy nedves punci után.
Ezekkel a gondolatokkal zuhanok este a meztelen ágyba.
Mert meg kell megtalálnunk.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Élet és Irodalom, 2002.04.26