Vers a vershez

Igaz légy s örök. Gyönyörök gyönyöre,
vérünkből írt szó, lelkünk gyógyírja,
éltető infúzió. Ne keltsen zajt,
felszínes mámort soha szépséged.
Csapodár se légy, és ne szabj magadra
dús cafrangokat. Csipkék díszei
ne fedjék alakod, kimódolt formád.
Légy egyszerű, ne ismerj irgalmat,          
ha értünk indítasz új hadat Nagy Úr,
míg el nem gyengülsz térdre hullt testtel
s mosolyodtól a lebukó nap fénye        
megtörik soraid sírhantjain.

Úgy szólj, ha szólsz, hogy halld vissza a hangunk.
Lásd, ki figyel rád s ki adja lelkét
márványként, hogy bevésd örökre magad.
Általunk lehetsz holmi varázslat
- hol irigyelt senki, hol mindent vágyó -
szavak gyémántja, mely metsz és hasít,
mint sebben a kés, hogy életben maradj,
s figyelj ránk, a porba hulltakra is,
kikhez lehajolnod oly felemelő.
Velünk légy villám, míg szád mennydörög.
Mi meghallgatunk, mint anyját a gyermek,
akár vigasztalsz, akár megintesz.      
A kimondott szónál is csendesebben.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-02-15 21:34:15
Utolsó módosítás ideje: 2016-02-16 13:06:23