kocsma a világ végén

falusi kocsma
kb. negyven négyzetméter
semmi dísz
körben barna olajláb
a fal halvány sárga
néhol zsíros a kosztól
van még két ajtó
az egyik a bejárat
a másik az udvarra nyílik a budihoz
meg egy keskeny rácsozott ablak
nem enged be fényt
évek óta nem pucolták
a bejárattal szemben a pult
két tucat korsó és vizespohár
a pultra könyökölve
ősz hajú molett nő
rejtvényt fejt
alig olvasható betűkkel
szétnéz
rágyújt unottan
fújja a füstöt
köhög
arca fénylik
cukorbeteg
néha lopva a mosogatóba köp
utálja az egészet
ide az emberek inni járnak
nem szórakozni
bejönnek
lehajtanak egy sört
egy felest
egy fröccsöt
és mennek
mindenki ismer mindenkit
nem köszönnek
csak bólintanak fel se nézve
ez van napról napra
a halál lassított felvételen






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-08-16 13:57:11
Utolsó módosítás ideje: 2015-08-16 13:59:27