önvédelmi játék (jv)

ma megint nem mentem el a megbeszélt randira
megfagyott bennem a szó mikor a tükörbe néztem
lépnék feléd de már minden hiába
a női szerepre öreg vagyok és nagyon gyáva

legyél nekem a méhben elhalt magzat
félek hogy csalódnom kell benned-magamban
félek mindentől ami ott nem oltalmaz
félek hogy csak játékszernek kellenék neked
vagy díszpintynek vitrinben trófeáid közt

árnyékharcos vagyok a saját ketrecemben
bolond élhetetlen ki belém búvok
hogy megvédjem magam magamtól
ha már nem leszek számodra vonzó

nem akarok a szabadság számkivetettje lenni
nem vállalok felelősséget a tetteimért
nem szerzek sérüléseket kinti önzőktől

Egy karról álmodok, mely „ápol s eltakar”
tőled és magamtól… – a ketrecem az.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-08-10 18:46:21
Utolsó módosítás ideje: 2015-08-11 21:25:15