Különbözik az egységes világ

Két ellentét; mindkettőben hiszek,
ez itt a kétség, a vezérfonal,
megvizsgálom, mi nem kell senkinek,
hátha majd abból születik a dal.

Kétely és kétség, egy és ugyanaz,
minden meghatározás tagadás,
kínálják, nekem nem kell a vigasz,
mert azzal együtt minden felemás.

Amit a kétely után eldöntök,
létezik attól is egységesebb,
magukra ismernek az ördögök,
ha jut nekik megfelelő szerep,

s mert tudjuk, az ördög most sem alszik,
legalább is soha akárkivel,
mint az ámokfutó, elviharzik,
amikor gusztusos lélekre lel.

Viszi az értékes szerzeményét,
vigyorog, mintha vackort harapott
volna, nem fedi fel a kilétét,
így szaporodnak a hallgatagok.

Az én kételyem igazi, mint a
frissen letépett, harmatos virág,
nem fordulhat át soha a hinta,
különbözik az egységes világ.

2015. január 17.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-01-17 03:42:08
Utolsó módosítás ideje: 2015-01-17 03:42:08