Ismét egy új év
Ismét egy új év, ez is az enyém?!
Kialszik egyszer, mint a gyertyafény,
nem keresem majd, mivé lesz, tudom,
elhaló hangját most is hallgatom.
S ha ismét dermeszt majd a némaság,
sebet okoz a letörött faág,
sérüléseim sebét bekötöm,
belül maradok megtartó körön,
nem menekülök, ez itt a hazám,
ide születtem, akár az apám,
itt halok majd meg, egyes-egyedül,
egy szombat délután, véletlenül.
De addig élek és gondolkodom,
itt él a földön minden rokonom,
barát, ellenség, ismeretlenek,
nem tudom, miért, majd velük megyek.
2015. január 14.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-01-14 16:26:18
Utolsó módosítás ideje: 2015-01-14 16:30:37
