Ilyenkor védtelen vagyok

Azt már tudom, milyen, ha megharagszol,
felejthetetlen, mert fájhat nagyon,
előfordult már száz-tizenhatodszor
is egymás után, hagyom vagy nem hagyom

eluralkodni ilyen nagy földi bajt,
pedig ilyenkor védtelen vagyok,
nem friss palánta , ezerszer is kihajt,
duzzad, mint a haldokló csillagok.

Haragod túlélni csak titkos lehet,
nem tudhatja senki, milyen felelet
enyhítheti a végső vonalat,

amely velem sehova nem haladhat,
nem változol, nekem már mást nem adhat,
tavaszt és új zivataros nyarat.

2014. október 22.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-10-22 04:16:51
Utolsó módosítás ideje: 2014-10-22 04:16:51