Osztályrészem: Ostyafelmutatás

(Asztalodon üvegróka - Egyedül alkotócsoport, Magyar Napló, 2001.)

Hét házban heten ébredünk,
nyolcadikunk sírba merült már.
Hét költő hány verse ér hazát -,
harangot, felkelést, népharagot, békét?
Egyetemes csönd szitál, ég alatt
szilaj esők ménese vágtat
"a történelem korszakain át".
A vegyülő vagy kiérdemesült magány
kezet ráz, beszél, - vagy zárványba zár.

A felköhögött reggel szolidál
hét felkötött katonával,
kik hont védtek, s majd a többi
gubbant kádári börtönökben.
Engem is megcsapott a Halál,                                        előbb az élők, majd a szülői ház
ment rá, tébolyba-borba veszett utak
után 28 négyzetméterre zsúfolok
össze mindent, mi maradt dúlt hitemből,
- s míg felkél, halad, nyugszik a Nap,
senkiről nem tudok semmi biztosat,
él-e, holt-e, költöget? Ötletével
megváltja még reményben világát,
vagy mindőjüket forgatja a szél,
eszik-iszik, ürít, úri pasziánszozik
Budapesten vagy országszerte.

Légvonalban sincs találkozás, telefonszám-hiány!
Sajgó csontok az Egyedül alkotói,
egzisztenciákban külön-külön...
Hét plusz egyet játszott az Isten,
ismeretlen ismeretlenségek voltunk,
enyvvel, cérnával kötetbe kötve, -
ki nyitja ki a könyvet, vagy
kire zárul rá a födél?
Utcanevek, városok, parcellák...
mártírkatonák! Anyaföldünk mélye
sokasodik tovább, de
útra indul új s újabb nemzedék,
a sors kereke perdül, az Ige teremt.

A Liszt Ferenc repülőtérről
indul a járat, s átzúg a Hold
utca és a 301-es felett.
Már nem indul lábam tisztelettevésre,
koszorúba fonom össze ujjaim, -
és szól hol a Kossuth,
hol a Mária Rádió.
Ámen! Ahogy lehet. Életigen. Isten!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: HaviMagyar Fórum, 2013
Kötetben: A szeretet fájdalma (Budapest, 2014)
Kiadó: Magyar a magyarért Alapítvány, Kapu,
Feltöltés ideje: 2014-09-07 16:25:35
Utolsó módosítás ideje: 2014-09-07 16:25:35