hálóban


alig rezzen a háló
mikor benne rezzenek
körben ezernyi árnyék
középen  ködgyerek

megfejthetetlen
elszakíthatatlan

egy esőcsepp
jobbról apám a nyakkendőt köti
balról anyám a sminkjét rendezi
az ajtókilincs még túl magas nekem
az  asztal felett a lábas nyelvet ölt
könyvillat száll,  kilincsek holdvilágba
a kiskutyámat elcsalja az isten
a tekinteted árulásra késztet
az ajtóban még ott remeg a düh
egy szilvafán megreked a nyár
az esőcsepp újra rám esik
s ki tudja még

mi lehetnék
fáradt kínai rizsporról álmodik
én szeretek élni

szép szabad szavak
szálljatok el messze, magasabbra,
tán utánatok lépek,
nektek könnyű

selyemzsinóron lógó angyalok
ha egyet elkapok
vagyok

megfejthetetlen
elszakíthatatlan

csak nézem
ki az, ki vergődik,
pillantásaimba beleszőve,
gyönyörű pók lettem
s te, ki ha tudna, megmenekülne





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-06-30 22:31:43
Utolsó módosítás ideje: 2014-06-30 22:31:43