TÉVEDÉSEIM

nincsenek szavaim bujkálgatnak
nem írok beszélni alig tudok
léhán tetszelgek csak önmagamnak
talán a véletleneken múlok
mint aprócska lepattanó szilánk
egy magas sziklaszirt csúcsívéről
vagy a hajó mit a tenger kihányt
elűzve a biztonság révétől
mutatni magamnak akárkinek
vagyok azért valaki olyan szép
mint gömbölyű mese mi elhitet
felzengő dallam zene tánc vagy kép
happy enddel végződő lányregény
gondolatok laza szövevénye
mint aki a költészet kényszerén
jutna el lelkének érvényére
valami irányába mozdulás
mi ez életben már nem lesz soha
egy elhibázott megvalósulás
szép tévedéseinek otthona







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-06-02 14:02:07
Utolsó módosítás ideje: 2014-06-02 17:26:32