...mikor az isten szivárvány

barbár-szürke a képzelet
hűvös cellában ébredek
a józanodások reggelén
illúzió az ég festmény

napoknak arcán rettenet
már álmokat sem kergetek
ölemben ringatok semmit
árnyékod nem egyéb leng itt

bennünk csak a távolság ég
mi köztünk volt régen már szép
színeket hazudok festlek
csókos múlt-perceket estet

fáj a szerelemtelenség
rám feketedik az est-kék
vágytalan-veszett itt minden
mint akit becsapott isten

sajnos te voltál az isten
s üresség harapott szíven
depresszió lett a párom
rágcsálom csontos magányom

színeket vetkőztet rólam
vágyakból kifosztott józan
vagyok gyöngyházfénye-kopott
pőrére vetkőzött kokott

sártócsa szűz-fehér hóban
mocskol a világ valóban
röhög a kéjes szürke ég
legelteti mohó szemét

jönne a kegyelem ingyen
de vérbe fagyva a szívem
felsértett sír-hideg márvány
mikor az isten szivárvány






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-04-14 07:39:03
Utolsó módosítás ideje: 2014-04-14 07:39:03