Kiborult a bili

Nem, nem szabad itt már abszolút sírni,
a nevetés pedig végképpen gyanús.
Az lenne Jani, aki ki bírja azt bírni,
amit nem tehetsz te magadban: te bús.
Ostobaság lenne, kötelekről írni,
meg erős gerendákról fenn a padlástéren.
Sajnálom, de nekem a kikelet nem sikk
ami fontos volt, azt többé már nem érzem.
Mi itt ez a facebook, ahol százezrével
ontják magukból mind a maguk (i)gazát?
S mi az igaz, s mért pont épp e téren
ténferegnek az exhibicionista picsák?
Kedves keresztények! Mint nagy költőnk is
megírta a keresztények alkonyát...
Biz' nem az Istenre gondolt szegény akkor,
hanem azokra, kik oly gyáva kis totyák...
Milyen szükségszerűség hajt most engem:
hogy csak úgy szégyenbe hozzam magam?
Úgy vigasztalgattok, ti pár tehetetlen,
hisz e versem is oly silány, mint hamvam.
Nem tudok én többé, asszem, már csak sírni:
mindennek vége, ha engem kérdezel.
Azt mondom: e világnak már régen lőttek,
s igen jól teszed, ha nem hiszel semmiben.
"Rendetlenség a szerelem rendje"?
Erre én azt mondom: nincs is szerelem.
Amit annak hisznek, csak egy kerge
birka, kit egy puli a rendből elterelt.
Keserű vagyok, magányos, nem segítesz,
vidd a szánalmadat, ahová akarod!
Köszönöm szépen, nem kérek belőle!
Kiborult a bili: egy jó faszt akarok!







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-04-14 07:24:49
Utolsó módosítás ideje: 2014-04-14 07:24:49