TOR-túra

Ínséges idők jártak a Níluson.
Hogy holnapra is jusson
valamicske étek,
az aligátorok visszafogottan éltek.
Egyszer az egyik, (vállalkozó szellem)
fellépett a semmittevés ellen:
Elhatározta, hogy ő, az aligátor,
lesz az esőerdőben a navigátor.
Túrákat tervezett, kedvező áron,
hogy az úton pár állatot felzabáljon.

A vállalkozásnak egyedül ő volt az ura...
Nevet is adott neki. Így lett: TOR-túra

***

Reklám:

Ez az esőerdei túra,
jobb, mint bármely fogyókúra.
Biztosítjuk önt,
ha mellettünk dönt,
sosem fog visszahízni...
Lehet ön, akár egy 500 kilós grizzly.
És ez bizti!
Nem lesz több hiszti!

TOR-túra a fogyó(k/t)úra!

***

Jött is a sok dagadt állat tálcán,
egyik sem látott át az álcán...

Telt múlt az idő, s pár hónap után,
az aligátorok csak néztek bután.
Elhíztak, lusta lett mind.
Mikor kaja van, mind csak legyint...:
Ebéd van? Már megint?

A túlélők elterjesztették a hírt:
Minden jelentkező csupán fasírt.

A TOR-túrának így lett vége.
Tönkre ment az aligátor cégje.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Furcsa Idők (, 2013)
Kiadó: Underground kiadó
Feltöltés ideje: 2013-10-02 13:11:42
Utolsó módosítás ideje: 2013-10-02 13:11:42