csontvár

aranyszínűre lakkozza a lábkörmeit hogy nőnek érezze magát
és gombásodás ellen befújja diorral igazi úrinő
már százszor elmondta hogy milyen volt fiatalon
friss doktorival a kanári szigeteken meg kéne olajozni
recseg az állcsontja smárolás közben
apám szerint egyszerűbb és olcsóbb lenne a szertári csontvázzal
pedig ő nem is tudja mennyit felesel a mozgó műfogsora csattog
mint egy rozoga hiéna és éppoly foltos

elő hullafoltok

egyszer álmomban elloptam saját temetéséről
nyöszörgött és belém kapaszkodott mint egy erőszakos döglődő bogár
levegőben repülve karban vittem haza a csillagos ágytakarójára
otthonunkat csak csontvárnak hívom
amióta betettem a lábam be vagyok ide zárva a csontvázkirálynő
rabszolgájaként nincs semmi dolgom csupán boldoggá tenni
beugratós megoldhatatlan feladat örökké itt maradok
számolgatom rúzsnyomait a testemen egy antik mahagóni tükör előtt

elő hullafoltok

azt mondja gyerek vagyok még és hogy legyek jobban hölgyike
csavarjam úgy az ujjam köré a férfiakat mint őt
meg akar változtatni nem szeret és nekem is pont ilyen mostohán kell
törje fel farcsontja a combomat mikor az ölembe ültetem
ha tudja szívja ki belőlem egy fecskendővel a fiatalságomat amire irigy
altasson el operálja ki a szívemet ha az éjjeliszekrényén jobban szeretné
ordítozzon pucér múmiaként velem csak mert nem mondom meg
az ajándék árát tudom csak a kajáért volt velem míg parfümöt nem kért
de mivel keressek pénzt ha foglalt a kezem öltöztetek vetkőztetek

elő hullafoltok






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-07-15 10:24:52
Utolsó módosítás ideje: 2013-07-15 10:24:52