nem fogadott hívás



úgy két éve lehetett egy újabb próbálkozás után
megígértettem vele:ha megint arra készül
előtte felhív
hülye vagy-nevette el magát napok óta először-
és nem mondott nemet
tegnap nem ugrottam ki a zuhany alól
amikor a kijelzőn láttam hogy hívott
már hiába próbáltam
nem vette fel
ma délelőtt anya mint egy szalagcímet
vágta az arcomba hogy D. lelépett
szobája ablakpárkányáról
és szörnyethalt
(arcvonásait igyekezett
a megvetésből kivakarni
és gyászomhoz igazítani)
tegnap este a zuhany alatt
míg én az aznapot tüntettem el testemről
D. az életből mosta ki magát
a nem sikerült szerelmekből
a diplomaosztón is félregombolt ingjéből
a svédszekrény előtti örökös megtorpanásokból
(amin a többiekkel együtt én is nevettem)
abból a steril magányból amit életnek hívott
baleset is lehetett -mondtam anyának
mintha ez még valamit is számítana
„ő nem akarhatta”súgtam egymás után
amíg nem fájt már
anyám megfordult hogy vizet hozzon
s mikor azt hitte nem látom
legyintett mint mindig ha róla beszélt






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-07-06 15:33:42
Utolsó módosítás ideje: 2013-07-06 15:33:42