Fokhagyma illatú lány /jav/
fokhagyma illatú volt a lány
ott ültünk a kocsma lépcsőjén
mosolygott és azt mondta hogy szeret
részegebb volt tőlem de jót dumáltunk
Hrabalról és Menzelről alkalomhoz illően
hajnalban hazakísértem
a telepen lakott
a házukról mállott a vakolat
az apja behívott
neki is fokhagyma illata volt
a konyhában ültünk
az öreg sparhelt vörösre festette az arcunkat
a lány kávét főzött
kenyeret szelt és szalonnát
szótlanul ettünk
utána rágyújtottunk és megittuk a kávét
aztán a lány kikísért
meleg tenyerébe fogta az arcomat
megcsókolt
és csak annyit mondott hogy jó ember vagyok
számomra akkor és ott egy pillanatra
a lét kereke megállt
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-06-30 18:12:55
Utolsó módosítás ideje: 2013-07-04 15:27:20
