Novemberi őrségben
valaki kinn áll a szélben
valaki kitár egy ablakot...
ma reggel ezrével
peregtek a levelek
a fényben
- tegnap éjjel egy hangya bogárrá-fagyott
valaki kinn áll a szélben
valaki kitár egy ablakot
valaki vinné a lelkem
s én ordítok közben - mert fáj nagyon
az este csendes
az utolsó ugatás egy bő húsz perce volt
az ágra teszem a leveleket
- képzeletben -
mert visszafelé hullva még szebbek lesznek
és mert örök-tavasz rajongó vagyok
valaki kinn áll a szélben...
...lassan bezárom a múltat
- mint egy nyitott ablakot
a jelenbe hozom át jövőmet...
hiszen az Isten is áldást ad rám
ha eléje megyek
s a két kezét a fejemre rakom
... Te álltál kinn ma a szélben
és én tártam ki ma egy ablakot...
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-11-10 22:55:48
Utolsó módosítás ideje: 2012-11-11 11:49:46
