Több kell!

Elég vajon, hogy feltárod a lelked,
megosztod titkolt félelmeidet,
vagy íródik a kedves elől rejtett
vonzalmaidból egy formás szonett?
Több kell! Lángoló kiáltványt fogalmazz,
hatékonyabb a közvetlen hatás,
hogy mozduljon a lusta, vaksi halmaz,
és rettegjen az uralgó bagázs!

Elég vajon, hogy szikrázik a márvány,
vésőd kopog a csillámló kövön
a vonásokat rendre eltalálván,
míg egy-egy markáns portré létrejön?
Több kell! Rongybábut formázz a kötélen,
s ha arcvonása kételyt keltene,
a szemlélőit megnyugtatja szépen
egy névtáblán a bábmodell neve.

Elég vajon, hogy palettán keverve
festesz egy színes, lágy csendéletet,
vagy mesterművek vásznát hozod rendbe,
hogy feltűnjenek pompás részletek?
Több kell! Rajzolj a széles molinóra
vérvörös színnel néhány nagy betűt,
messze virítson, ha eljön az óra;
talán kevésbé simogat – de üt!

Több kell, barátom! Abba kéne hagynunk,
a pótcselekvés, lásd be, dőreség!
Itt az idő, hogy hallassuk a hangunk,
s süket fülükbe kiáltsuk: elég!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-08-10 06:37:42
Utolsó módosítás ideje: 2012-08-10 06:37:42