Végrendelet

ha majd elmegyek közületek,
korán vagy később
- és ez leginkább attól függ
kit kérdeztek mert lesz akinek
a korán is késő lett volna -
osztozzatok mindenen, amit találtok
hordjátok szét a bútoraimat
de csak ha szükségetek van rájuk
vigyétek a könyveimet
de csak ha el is olvassátok
kapkodjátok el a lemezeimet
de ne konvertáljátok MP3-ba őket
vigyétek a kávéimat
legalább egyszer igazi kávét isztok
vessetek sorsot a fényképezőgépekre
de csak ha a könyveimből
meg is tanultok fényképezni
vigyétek a konyhai gépeket
de aztán lakoma legyen az emlékemre
az első érkező lopja el a gitárokat
mielőtt a többiek megtudnák
a tokokban van a gitártanár száma

ha rám emlékeztek
ne rángassátok elő
a közös tábortüzeket
azokat csak a kajáért szerettem
ne írjátok át a beszélgetéseket
ezennel mindent tagadok
ne csináltassatok velem olyan
dolgokat az iskolában
amiket egy harmincéves nem tenne meg
ne sörözzetek velem a jenőben
ha már nem szeretem a sört
ne mondjátok el a számaim bevezetőjében
milyen alkalomra írtam őket
ha egyszer mindet unalmamban írtam
ne büszkélkedjetek a meghitt pillanatokkal
akivel átéltem őket
úgyis megtartja magának

ha pedig a síromnál álltok
ne a vadnövényeket
az idézetet szedjétek le a kőről
cigit gyújtsatok ne gyertyát
az már senkinek se jó
és ne az imát spóroljátok meg
hanem a „nekünk példa volt” mondatot
nehogy ide is
kövessétek a példámat





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-05-06 11:13:45
Utolsó módosítás ideje: 2012-05-06 11:13:45