apajegyek

ezek a jegyek nem az anyámtól valók.
anyám jegyei gyűröttek, barnábbak
az enyémeknél. hónom alatt szorítom,
régi hetilapok, zötyögök velük még
néhány megállót. reggeli arcomon
óvatosan húzom a borotvapengét,
soha nem szerettem tömegközlekedni
érzékeny arcbőrrel. örökké kisgyereknek
kéne maradni, erre gondolok. már nem
emlékszem, hogy apámnak melyik
megálló előtt fogtam meg a kezét
aggodalommal. -- ha nem figyelsz,
gyermekeddé válnak a szüleid--
nem figyeltem, nagyot zökkent a villamos.
vágányváltásnál vagy hirtelen fékezéskor
szokott a szerelvény ilyen vadul viselkedni.
mire stabilizáltam, felfedeztem
a helyzetemet, már esély sem volt
elmagyaráznom neki a felnőttek dolgait.
nincs értelme rendet tenni a generációk
között. vagyis. ez a rend: apa vagyok.
inget mindig állig gombolok, megfontolom
a gesztusaimat. anyám le sem tagadhatná
apám jegyeit rólam. a cukrászda előtt,
ha mégis el kell mennünk, nem sír, hogy ő
fagyit szeretne, én meg nem árulom el,
hogy megint nincs egy lyukas fillérem se.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Magyar napló,
Feltöltés ideje: 2012-01-20 19:08:54
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-20 19:08:54