Ködben, út mellett s tétován (Parafrázis Barry Goldensohn versére)

minden homályos sötét-fenyegetőn dől itt ma
rám tornyosul elém vagy elúszik oson oda
aztán vissza ide megtévesztő még az is
lélegzet-e vagy ő maga a pára a köd
mi körülöttem s a számból kijőve is kering
mint egy karing a szélben egy karusszel
fehér szürke kék s aranyfoltos villanások

magamba merülve oly iszonyú mélyre ások
elnyelem önnön emlékem mind mint kilógó
lihegő kutyanyelv simít arcon néhány
nedves levél néhány kékes lilás virág sejlik
a ködön át míg a sok ijesztő forma
totális bizonytalanság között
integet félrészegen egy tölgyfa

tétován átölel koronátlan lombfosztott
árván csupaszon tagjai pőrén levelei híján
nincs mi eltakarja beolvassza a zsúfolt
növényi háttér s járja csak őrült táncát
a köd foszlányai között alatt fölött
a vízmosás és rajta túl a domb is
eltűnt a messze távolba költözött

ül egy bagoly alacsony ágon körvonalait
vadcseresznye fehér lángjai nyalják körbe
a zsályabokron átszövi magát egy apró ökörszem
nótázgatva míg meg nem torpan s eltűnik
megint - mint az a két "dolog" ami nekünk
úgy ismerős hogy csak azt teheti a ködben...

az út mentén messze s egyben karnyújtásra
haldokló istenek driádok s pár ismeretlen
ismerős lendül szikláról sziklára hintáz
ki párából be pára-mélyre fénylő sárga
mellény kék farmer s fehér tóga elnyelve

őket a mélysötét a fehér vatta s mint mágikus
trükk fel-felbukkannak a fényre - meglátsz
engem és aztán nem is jössz többet...

felbőg egy ökör - mint egy tányér a szem -
"viszlát ugyanitt jövőre"






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Szőrös Kő Online, 2011.szept
Feltöltés ideje: 2012-01-18 18:08:33
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-18 18:08:33