a Hintaló napja

e nap legyen a játéké
a hintaló napja

anyám tekintete kalács
apámé jegenyés út
s menetrend-nélküli
csodák várnak
játékvonatra

még itatós a lelkem
mindent fölszív tárol
s pirosmezes artisták
csüngnek almafákon

egy hangyát követek
reggel óta
ez a játékom mára

kútkövek mohái közt
gyöngyöt növeszt a pára

hűvös nagy virág az este
porzói csúcsán csillagok
Mindenség virágporát
gyűjtögetve
zümmögve száll a Hold

szobám a Héthatár
s kinézve ablakán az égen
látom a nyugalmat
Isten szunyókál
galaktikákból-hajlított
hintaszéken

mi leszek
ha nagy leszek
még nem érdekel
de mint kacsázó kő a vizet
meg-megérint már a félelem

aludnék
hogy minden így maradjon
a tó a nád a sás a ház
és én is kisgyerek

de nyerít a hintaló
ezt nem lehet
ezt nem lehet






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-01-02 15:30:54
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-02 15:30:54