Ha költő vagyok

Ha költő vagyok, kíváncsi vagyok
mindenre, ami gyönyörűség,
ilyenek voltak régen a nagyok,
akikkel jelen volt a hűség

egy megszenvedett próféciához,
amelyhez életét kötötte
akit magához rántott a fárosz,
vagy éppen tűzviharba lökte.

Ha költő vagyok, nem viselhetem
szégyenpír nélkül arcomat, ha
most olyan költő sírját keresem,
aki, ha élne, nem nyugodna,

elfelejtették, nem volt messiás,
mert az soha nem akart lenni,
korábban jött érte az elmúlás,
a költő pusztul, valamennyi

élni akar még, mert szép az élet,
mint egy mosolygós gyermekorca,
akin nem fog még semmi enyészet,
gyönyörű lesz, mert ez a dolga.

Ha költő vagyok, felelősséggel
írom le minden bogár nevét,
ha kell, akkor vitázom az éggel,
nem kiabálhatok szerteszét.

A siker engem boldoggá tehet,
büszkévé soha, nemhiába;
a kor bűneihez most is lehet
alkalmazkodni: ez az ára

az élet magas színvonalának,
melynek gyenge a minősége.
Nem élhetek most csupán a mának;
a nyugtalanság bennem a béke.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-01-02 00:25:54
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-02 00:25:54