Hányszor vártam

(Hajdani Karácsonyaimra)


*

**

***

****

Hányszor

vártam hit és vágy

tartott ébren Isten-angyalt

reszkető hópihében hogy aláhull majd

keresi az utat átragyogja szép-nyomorúságunkat

csillapítva vak dühét jégmezőknek óceánok árját mikor bezörget

...és lesz fenyőág meg friss kalácsillat égetett cukor színes krepp-papírban

s dísznek gyertyafényes felkötözött béke asztalunkon szegénység dúsan mérve

s kiporciózva hozzá hálaima mondd Uram miért a jónak kell várnia gyermekarcú hittel

ha jő a Karácsony valaki átlebegett a szobámon égbe emelt majd lerántott a földre szólt egy hang

létednél nem vágyhatsz többre a sorsodat szívemen viselem rég azt becsüld meg fiam ami ma elég

s magához szorított féltőn felismertem

Anyám volt az

vagy...talán

az Isten
OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-12-17 17:06:50
Utolsó módosítás ideje: 2011-12-18 11:10:55