ringatón " Stiller Krisztának "


Félig megfejtett keresztrejtvény
emlékek világos négyzete a falon
Hiányzó képeink allegóriákba rejthetném
de most nem akarom

Emlékeink keretét kitölti
az Anyu elment, Apu meghalt pillanat
Viselkedésminták ellapult formája
serpenyőből dobva a levegőben ragadt

Ülök itt, az Univerzum szélén
lábam lógázom a napon
Vörös óriás gyúl ki meditációm mélyén
Életek atomja hasad a teraszon

Még egyszer, legutoljára
szívembe markol a jól ismert bánat
- elhordott belőlem nagy darabot -
sokat fordult, és most elfáradt

Láthatár dorombol, árnyékaink a lugasban
virágot zümmögnek a Télre
Hanyatt dől a játék, a forgó Földdel ível
majd megérti magát végre

Béke van, végtelen
Nagual bökdösi a hátam
Hintaágyamon az a képtelen
szakadás szunnyadozik, ahogyan vártam











Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-10-27 12:52:11
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-27 12:52:11