Keringő magasan
éjszakáról éjszakára
ugyanaz a műsor:
az óriás emeletes ház tetején
szerelmespárok gyülekeznek,
hosszú sorokba rendeződve,
egymás kezét fogva lépkednek előre,
hogy leugorjanak a tetőről,
s ott lebegjenek a város fölött,
a sötét, sötét égen
a városlakók egészen
megszokták már ezt a látványt:
a hízott hold előtt röpködő
szerelmespárok keringőjét,
ahogy lábujjheggyel érintve csak a felhőket
egyikről a másikra rugaszkodnak,
métereket ugranak a kihalt utcák fölött
- egy nap én is repülni
fogok - mondogatják néhányan,
csakúgy, fogadkozva maguknak,
s nem csak afféle ígéret ez,
inkább elalvás előtti ima
mások ezzel szemben a fejükre húzzák
csak a párnát, s próbálnak nem odafigyelni
az ablakon becsorgó fiatal,
csilingelő kacagásra
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-05-03 15:19:56
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-03 15:19:56
