Visszajövök apám

Hegyek közt megbúvó gyönyörű falucska,
Gyermekéveimnek rejtélyes világa.
Visszavágyom mindíg, akárhova térek,
Nem tudom feledni ezt a szépvidéket.

Te is  elmégy fiam, kérdezte jó apám ?
Hallgattam szótlanul s úgy  néztem jó anyám.
Mindketten érezték, örökre elmegyek,
Tudták, felnött már a  nemrég még kisgyerek.

Szemembe könny tolult, hisz én itt születtem,
Csesznekvár tövében kincseket kerestem.
Kincset nem találtam, de  emberré lettem,
Mindezt édes szüleimnek köszönhettem.

Bejártam a vidék elrejtett zugait,
Zöröghegy  lankáit, Hajmásnak tavait.
Kőpince  forrásnál szomjamat oltottam,
Illatos szénában jóízűt aludtam.

Minden fűhöz - fához szóljon most énekem,
Minden apró emlék olyan kedves nekem.
Vígan dalolnak az énekesmadarak,
Csörtetve vágtatnak az erdei vadak.

Rózsák illatoznak az anyám kertjében,
Újra könnyek gyűlnek mostan a szememben.
Visszajövök apám, hiszen el sem mentem,
Mindíg itthol voltam veletek, lélekben.

Zirc, 1986. 02. 18.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.